Századok – 1976
Tanulmányok - Stier Miklós: Oktató-nevelő munka a Szociáldemokrata Pártban és a szakszervezetekben 802/V
0KTATÓ NEVEI.ÖMUNKA AZ MSZDP-BEN 819 népek kultúrája": 1. Természet és kultúra. Az evolúció szerepe a kultúrában. A népélet fejlődési tényezői. A tűz felfedezése. 2. Anyagi kultúra az őskorban és a primitív népeknél. A táplálkozás formái, az alvás és lakás kérdése, a divat és ruházkodás kifejlődése. Táplálkozással kapcsolatos ipar, atűzkészítés formái. 3. Ipari ügyességek a primitív népeknél. A primitív társadalom. A nemi élet és a család. A tulajdon és a jog kifejlődése. A természettudományos előadássorozatok között szerepelt pl. az „Élettani ismeretek" c. témakör a következő részelőadásokkal: 1. A szervezet elemi élő egységei, a sejtek élettana. 2. A szövetfajták életjelenségei. Az izmok élete. Az izomrendszer fizikai, vegyi és élettani sajátosságai. A testnevelés tudományos alapvonalai. A testgyakorlás élettani hatása. 3. A táplálkozás élettana. Az enzimek. Az anyagforgalom szervei. A kiválasztási folyamat. 4. Az idegrendszer működése. Az érzékszervek élettana. Az ún. fejlődéstani előadások sorozatban a következőképpen kapcsolódtak az egyes előadások egymáshoz: 1. Az élet fejlődési szakaszai. Az egyén teljes biológiai értéke. A szaporodás módjai az élet- és növényvilágban. 2. Az ivaros szaporodás esetei. A szaporodási szervek ismertetése. 3. A csírasejtek keletkezése és alaktani viszonyai. A pete érési folyamata. Evolúció. 4. A hímivarsejt fejlődése. A külső és belső megtermékenyítés. 5. A hormonok. Az ivarmirigyek hormonai. A pubertás és a hormonok. Másodlagos ivari bélyegek. 6. Kísérletek a hormonhatással. Steinach kísérletei a nemek fölcserélésével. Steinach megifjítási kísérletei. 7. A megtermékenyítés és a pete barázdálódása. A csíraalakok. Az ember fejlődése. A tudományos előadásokkal kapcsolatban megemlítjük, hogy már a 20-as évek közepén is sok — különösen természettudományi — előadást kísértek az előadók vetített képekkel vagy filmmel. Ezek természetesen különösen népszerűek voltak, nagy vonzerővel hatottak a hallgatóságra. Az Oktatásügyi Bizottság számos diapozitívet és tudományos filmet vásárolt az évtized második felében.3 2 Kétségtelen, hogy ennek a színvonalas tematikának egyes előadásai különböző értékűek voltak. Ez természetesen függött magától az előadótól, annak szakmai felkészültségétől, világnézeti meggyőződésétől, előadói stílusától, egyéniségétől.3 3 Bresztovszky Ede az 1924. évi pártkongresszuson az előadások színvonalasabbá tételéért, valamint a párt és szakszervezeti oktatás, a kulturális tömegmunka hatékonyságának növeléséért küzdve maga is rámutatott arra, hogy „az előadások tekintélyes része nem állja meg a részletes szocialista kritikát". Megemlíti a jó szocialista — rossz előadó, a jó előadó — rossz szocialista problémát, és hangsúlyozza: „megköveteljük, hogy aki például történelmet tanít minálunk, az a történelmet a történelmi materializmus beidegzett fölfogása alapján tanítsa." Rámutatott arra, hogy a fő veszély a különböző polgári nézetek behatolása. „Az iskolai történetírás közhelyei, vagy a polgári történetírás szellemeskedő játékai, a szociológiának és a filozófiának 32 Népszava, 1922. jan. 1., szept. 22., okt. 1., 8., 16., 22., 29. Pártgyűlési jegyzőkönyv, 1926. 37. 33 1 9 2 5-ben Schmied Vilmos а pártkongresszuson szóvátette: ,,. . . magam is meggyőződtem arról, hogy ezeknek az előadásoknak, amelyeket számszerint tartottak, egy része nem szolgálta a kívánt célt, egyrészt a hallgatók hiányában, a másik része meg azért, mert az előadók megválasztásánál történt hiba". (Pártgyűlési jegyzőkönyv, 1925. 137— 138.) 1926-ban a szakszervezeti kongresszuson is elhangzott a jó előadó követelménye. (A kongresszus jegyzőkönyve 87.). 5 Századok 1976/5.
