Századok – 1976
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc: Hatalmi viszonyok 1919 őszén Magyarországon 757/V
HATALMI VISZONYOK 1919 ŐSZÉN MAGYARORSZÁGON 785 nál több időre elítélteket a francia gyarmati börtönökbe, Algírba, Tuniszba vitték.10 5 Franciaországnak természetesen nem voltak közvetlen területszerzési céljai a megszállással. De számított arra, hogy az antanthatalmak keleti hadserege, — amelynek Franchet d'Esperay tábornok volt a parancsnoka, — bekapcsolódik a Szovjet-Oroszország elleni intervencióba. Emellett szükség, illetőleg megfelelő alkalom esetén fegyveres erővel is érvényt kívánt szerezni kelet-közép-európai politikájának; gazdasági, politikai befolyása növelésének e térségben. Franchet d'Esperay 1919 október elején az alábbi kérdésekre kért választ Dobay Gyula Csongrád-megye és Szeged kormánybiztos-főispánjától: Hogyan állnak Szegeden a közbiztonsági viszonyok ? Van-e erélyes államügyésze? Mi a véleménye a Friedrich-kormányról ? Hogyan értelmezi a miniszterelnök a jogfolytonosságot? A békedelegáció kiküldetésével megvárják-e a választásokat és a parlament összehívását ? Megbízhatónak tartja-e a Horthy-féle hadsereget ? Elegendő és alkalmas lenne-e a rend és a közbiztonság fenntartására? Alkalmas lenne-e antantmegbízás végrehajtására, és egy esetleges keleti expedícióra?10 6 De Tournadre tábornok, városkormányzó parancsnok 1920. február 29-én kiadott utolsó napiparancsában bejelentette, hogy március 1-én elhagyja a várost; „Franciaország nem érdekelt fél Magyarországon. Soha sem kívánt egyebet, csak azt, hogy Szegedet a bolsevizmussal szemben megvédje. Ugyanígy meg akarta kímélni a várost oly megszállóktól, mely bizonyosan súlyosabb lett volna a francia megszállásnál, ha azt oly nemzetek hajtották volna végre, amelyeknek a magyar érdekekkel és aspirációkkal közvetlenebbül ellentétes érdekeik és aspirációik vannak." Az antantcsapatok kivonása után március 19-én Horthy már kormányzóként, ünnepélyesen bevonult Szegedre.10 7 Az 1918. november 13-i belgrádi katonai konvenció a magyar, illetve a szerb horvát - szlovén állam csapatai közötti demarkációs vonalként a Baját- Pécset — Barcsot összekötő vonalat jelölte meg. (A trianoni békeszerződés azonban ezt a demarkációs vonaltól délre fekvő területet Magyarországnak ítélte. Átadására csak a békeszerződés ratifikálása után, 1921 augusztusában került sor.) A 33 hónapos megszállás ideje alatt sajátosan alakult itt a közigazgatás.10 8 Az SHS állam főcélkitűzése a szénben s jóminőségű földben gazdag terület megszerzése volt. Vagyis a demarkációs vonalat a béketárgyalások során végleges határvonallá kívánta alakítani. Elhatározását stratégiai megfontolások (a Mecsek birtoklása) is erősítették. E főcélkitűzésnek rendelte alá módszereit s taktikáját. Emiatt a belső szövetséges keresés érdekében a magyarországi társadalmi-politikai változásoknak megfelelően folyton változtatta azokat. 1918 őszén mindenekelőtt a forradalmi erjedés meggátlására, az erősödő szocialista, kommunista irányzatok visszaszorítására törekedett. Megerősítette ezért a demarkációs vonalat, tiltotta a kommunista propagandaanyagok, sajtótermékek terjesztését, korlátozta az egyesülési és gyülekezési jogot. Feloszlatta a nemzeti tanácsokat, — a munkás, katona és földműves tanácsokat —, amelyek még a megszállás előtt, a magyarországi polgári demo-106 Csm L Tonelli ir. 26 sz. 106 Uo. 7. sz. 107 Uo. 25. sz. 108 Horváth Kázmér : Délbaranya és a trianoni békeszerződés revíziója. Pécs. 1931. 15—29. — Szita László : A pécsi szociáldemokrata párt és szakszervezeti mozgalom újjászervezése a szerb megszállás és az ellenforradalmi rendszer bevonulása utáni időszakban. Baranyai Hely történetírás. Pécs. 1973. 377—384.
