Századok – 1976
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc: Hatalmi viszonyok 1919 őszén Magyarországon 757/V
HATALMI VISZONYOK 1919 ŐSZÉN MAGYARORSZÁGON 783 Szabolcs megyében dr. Új falusi Dezsőt az 1919. május 31-i közgyűlésen iktatták főispáni hivatalába. Előzőleg azonban összeállították a letartóztatandók és internálandók névjegyzékét. A baktai erdőben május 3-án 12 embert gyilkoltak meg.9 2 A virilizmusra épülő törvényhatósági bizottságok mellett visszaállították a régi bíróságokat, a rendőrséget, és a vezető tisztviselők jórésze is újra elfoglalta hivatalát. A román csapatokkal együtt, szinte velük versenyre kelve folytatták azután megtorló akcióikat a forradalmak tisztségviselőivel szemben. Hajdúnánáson 1919 május elején a forradalmakban való részvételük és zsidó vallásuk miatt 465 embert tartóztatott le a debreceni rendőrség különítménye.93 Az egykori vármegyei törvényhatósági bizottságok vezető tisztviselői közül számosan már a román csapatok közeledtének hírére felkészültek hivataluk átvételére. A Heves-megyei törvényhatóság első tisztviselője például 1919. augusztus 3-án küldöttség élén várta az Egerbe érkező román parancsnokot. 1919. augusztus 14-én kiadta első körrendeletét: „A megszálló román hadsereg parancsnoksága elrendelte, hogy minden hivatalban az 1918. november 1-i állapot visszaállítandó. . . , a vármegyei közigazgatás vezetését ismét az alispán, illetve helyettese vette át. Hasonlóképpen a járásokban a volt főszolgabírák, községekben a volt elöljáróságok visszahelyeztetnek. . . A rend és nyugalom biztosítása végett a régi csendőrőrsök visszaállítása iránt már külön intézkedtem."9 4 A megye több járásában azonban már előbb, a román csapatok támogatásával visszaállították a régi közigazgatási apparátusokat, s megkezdték tevékenységüket a régi főszolgabírók s az újonnan szervezett karhatalmi alakulatok. Ezek Hatvanban 47, Gyöngyösön 9, Egerben 2, Kápolnán 2, Tiszafüreden 7 embert végeztek ki mindenfajta bírói eljárás nélkül.95 Több városban terrorista különítmények alakultak. Tiszafüreden pedig vésztörvényszéket állítottak fel s a kommunistákat, demokratákat ellenállóknak nevezve, átadták a román parancsnokságoknak, akik vagy kivégezték, vagy börtönökbe, internáló táborokba zárták őket.96 Az egri államügyész 1919. szeptember 29-én jelentette: „Ezidőszerint a letartóztatottak összes száma: 382. Ezek közül 135 a törvényszéki fogházban, 247 pedig a megyei börtönben van elhelyezve."9 7 A román királyi csapatok azonban — kormányuk egyetértésével — az ellenforradalmi megtorlás s a magyar uralkodó osztályoknak a kapitalista restauráció érdekében nyújtott segítsége mellett, a magyar békeszerződés késését és ezzel az ország határainak bizonytalanságát igyekeztek terület-gyarapításra is felhasználni. Az általuk megszállt területet ezért önkényesen két zónára osztották. Az egyikbe, elképzeléseik szerint a Romániához kerülő, Tiszától keletre eső egyes, románok által is lakott megyerészeket sorolták. 1919 szeptemberében, a román polgári közigazgatás megszervezésének jegyében ezért megalakult Nagyszebenben a román kormányzótanács. Hatásköre Erdélyre, a Bánátra és Magyarország „román lakta" vidékeire terjedt ki. Az általános, egyenlő, titkos, közvetlen és községenkénti választójog alapján kiírta itt a képviselő- és szenátusi választásokat. Békéscsabán Hrabovszky Györgyöt jelölték képviselőnek. A választásokat elrendelő királyi dekrétum értelmében 92 OL Szabolcs megye alispánjának 1919 első félévi jelentése. 93 Hajdúnánás története. Hajdúnánás. 1973. 320—321. 94 Hm Heves megye Hivatalos Lapja, 1919. aug. 14. 95 Kővágó László—Pintér István: Munkássors — munkásgonu J 919—1944. Bp. 1962. 42—43. 96 Iratok 1963. 176—176. 97 Hm Heves megye Hivatalos Lapja, 1919. okt. 2.
