Századok – 1976
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc: Hatalmi viszonyok 1919 őszén Magyarországon 757/V
780 PÖLÖSKEI i'ERENC közigazgatási bizottság, községi képviselőtestület), városi tanács, községi elöljáróság és mindezeknek alakulatai, valamint mindazok az egyének, akik 1918. évi október hó 30-án akár az említett testületi szervek tagjaiként, akár választás vagy kinevezés alapján hatósági vagy hivatali jogkört gyakoroltak, kötelesek működésüket haladéktalanul megkezdeni, kivéve azokat, akik időközben nyugdíjaztattak vagy állásuktól fegyelmi, vagy bűnvádi eljárás útján felfüggesztettek. . ,"7 8 A régi törvényhatósági bizottságok összehívását azonban hosszú előkészítés előzte meg. A kerületi s a megyei kormánybiztosok szigorúan felülvizsgálták a képviselők és alkalmazottak forradalmak alatti magatartását. Emiatt és természetesen a megszállás miatt a törvényhatósági bizottságok más-más időpontban ültek össze. A főváros vezetésében egyre nagyobb jogkört biztosítottak a kormánytól közvetlenül függő tisztviselőknek s a szűkkörű tanácsnak.79 Az első tanácsülést 1919. augusztus 7-én, még a korábbi polgármester, Bódy Tivadar hívta össze. Mindjárt elhatározta az ún. igazoló bizottság megalakítását s a tisztviselők, alkalmazottak, tanárok forradalmak alatti magatartásának felülvizsgálatát. A kormányzó-választás után pedig Sipőcz Jenő személyében kormánybiztost állítottak a főváros élére.80 Ezáltal még a szűkkörű, tisztviselőkből álló tanács működésének is határt szabtak. A Veszprém megyei törvényhatósági bizottságot 1919. november 4-re hívták össze. A közgyűlést megnyitó Bartos János kormánybiztos mondotta: „Vissza kell népünket, nemzetünket vezetni a keresztény magyar nemzeti erkölcs alapjára."8 1 A Győr megyei törvényhatósági bizottság 1919. szeptember 20-i alakuló ülésén a fővezérség és a kormány üdvözlését határozta el. A székesfehérvári törvényhatósági bizottság már augusztus 24-én összeült s a szokásos üdvözlések után hozott határozatában kimondotta: „Székesfehérvár szabad királyi város törvényhatósága, amidőn a fojtogató rémuralom alól felszabadulva első alkalommal gyűl össze őseitől örökölt székházában, hazafiúi lelkesedésének teljes melegével tesz hitvallást ama meggyalázni és elfojtani akart érzéséről, amely a törvényhatóság minden lakóját az ezeréves Magyarország véráztatta földjéhez köti."82 A Sopron megyei törvényhatósági bizottság első, 1919. október 28-i ülését a megyei kormánybiztos nyitotta meg. Mindenekelőtt Horthy és a kerületi parancsnok, Lehár Antal ezredes érdemeit méltatta. Somogy megye 1919. október 13-án összeülő közgyűlése felhívta a kormányt, hogy a blokád mielőbbi megszüntetése és a békefeltételek kieszközlése érdekében az antant kívánságainak megfelelően alakuljon át.8 3 A kormánybiztosok a vármegyei, a törvényhatósági jogú és rendezett tanácsú városi és községi alkalmazottak és előljárósági tagok Tanácsköztársaság alatti magatartásának, hivatali működésének felülvizsgálatára a Friedrichkormány 1919 szeptember elején kibocsátott 4359/1919. M. E. sz., továbbá 78 RT 3.886/1919. M. E. sz. rendelet. 627—628. 79 L. Nagy Zsuzsa: A budapesti liberális ellenzék 1919—1944. Bp. 1972. 12. 80 „A főváros élére kormánybiztos kirendelését — irta a belügyminiszter Sipőcznek — többek között a főváros közigazgatási életében felmerült zavaroknak, valamint az ún. proletárdiktatúrával együttjáró súlyos megrázkódtatásoknak kiküszöbölése, mindenekfelett azonban a főváros háztartásában mutatkozó gazdasági és pénzügyi válság megszüntetésére irányuló törekvés tette szükségessé . . ." Források Budapest történetéhez III. 1919—1945. Szerk. Szekeres József. Bp. 1972. 34. 81 Veszprém megye Levéltára. Közgy. jkv. 1919. nov. 4. 82 OL ME К 26.'1203 es. 177/1919. 83 Uo.
