Századok – 1976
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc: Hatalmi viszonyok 1919 őszén Magyarországon 757/V
778 PÖLÖSKEI i'ERENC rendszerének kiépítésében: az új jogszabályok ugyanis számos esetben — konkrét módon is - a korábbiaknál szélesebb jogkört biztosítottak a hadsereg számára. „Az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről" szóló 1920 :1. te., az ellenforradalom első törvényének 8. §-a kimondotta: „Az ország védelmére s a belső rend és biztonság fenntartásában való közreműködésre nemzeti hadsereg állíttatik fel, mely a magyar alkotmányra esküt tesz."67 Ennek a közreműködésnek a mértékét és formáit azonban már a bizalmas rendeletek, utasítások határozták meg. A fővezérség a nemzetgyűlés összehívása után, 1920. február 19-én a „házvédelmi rendszer" kiépítésére adott utasítást: „A szervezés a város legbelsőbb területén kezdődjék meg, — szólt az igen bizalmas utasítás, — és pediglen a megbízhatónak ismert budai részben, utána a Belvárosra terjedjen ki, melyet a többi városrész követne. . . A város több kerületre, ezek viszont rayonokba osztandók be, úgy, hogy a vezetés fokozatosan kézben tartható legyen. Az egész szervezkedés lényege az, hogy minden házban egy feltétlenül megbízható egyén (lehetőleg állami tisztviselő, MOVE — vagy bármely megbízható keresztény egyesület — vagy ezek vezetősége által garantált tagja) kiválasztandó és a »házvédelmi« tisztséggel megbízandó volna. Ez, miután a házban lakókat mind ismeri, személyes felelősség terhe mellett, megjelölné azon személyeket, kik teljesen megbízhatók lévén, a házvédelmi szervezetbe felveendők."6 8 Az 1920. július 24-én kiadott 3021/1920. B. M. sz. bizalmas rendelet a határforgalomban és a vasúton biztosította a katonai szervek részvételét a rendészeti feladatokban: „Az illető katonai szervek sürgős szükség esetén, ha a késedelem veszéllyel jár, mindazokat az intézkedéseket megtehetik, amelyeket a csendőrségi utasítás a csendőrségi közegek részére megenged."69 Az 1920. június 16-án kiadott bizalmas belügyminiszteri rendelet pedig a katonai és a polgári hatóságok működésének összhangját hangsúlyozza a „vörös veszedelemmel" szemben.7 0 A 4000/1920 B. M. sz. 1920. szeptember 1-i bizalmas rendelet előírta a budapesti rendőrfőkapitányság útlevélosztályán katonai szerv beiktatását. A rendőrségnek a határforgalomban használt úti-igazolványokat is láttamoztatniok kellett az illetékes katonai szerveknél. Állam- és hadseregellenes bűncselekmény gyanúja esetén, a rendelet szerint a honvédelmi minisztériumhoz, a vezérkar főnökéhez, a katonai körzetparancsnoksághoz és vármegyei parancsnokságokhoz beosztott katonai nyomozók is végezhetnek nyomozást, ha a zöld színű igazolvánnyal el vannak látva.71 Horthy tehát a különböző ellenforradalmi erők és az antant támogatásával már siófoki fővezérsége idején kiépítette sajátos, a fegyveres erő túlsúlyát biztosító kormányzati rendszerét. A Friedrich-kormány sok lényeges kérdésben Horthy elképzelései szerint cselekedett: nem lépett fel határozottan a dunántúli atrocitások ügyében.7 2 Október 20-án a miniszterelnök felajánlotta Horthy számára a Gellértszálló két lakosztályát: „Abban a boldog reményben vagyok, hogy a legközelebbi jövőben szerencsénk lesz Nagy méltóságodat, a nemzeti hadsereg fővezérét 67 1920: I. tc. 8. §. Magyar Törvénytár (a továbbiakban: MTt) 1921. 6. 68 Vm L Nym. kb. Elnöki 100/1920. 69 Bm L Alispáni ir. 2140/1920. 70 Uo. 71 Az igazolványokat a vezérkari főnök állította ki. 72 OL ME К 26. 1919. 1203. os. 3478. sz.
