Századok – 1976
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc: Hatalmi viszonyok 1919 őszén Magyarországon 757/V
774 PÖLÖSKEI i'ERENC kor a „megfigyelő tevékenység" fenntartását; kimondotta továbbá, hogy nyomozást csak a katonai ügyészségek végezhetnek.5 3 Horthy, József főherceg kormányzó utasítására hivatkozva, — miután 1919. augusztus 15-én, Friedrich jelenlétében hivatali esküt tett a főherceg kezébe, hivatalosan is átvette a fővezérletet valamennyi ellenforradalmi fegyveres haderő felett.54 Az ország meg nem szállt területeit katonai kerületparancsnokságokra osztotta. „Az összes jelenlegi magyar impérium alatt álló terület - írta 1919. augusztus 22-i parancsában - magyar katonai kerületi parancsnokságokra osztatik be." Ugyanez a parancs kimondta, hogy a Dunántúlon és a Duna Tisza közén valamennyi szervezési teendőt a fővezérség irányít. A siófoki II. sz. katonai parancsnokság parancsokává Sréter Istvánt nevezte ki s Fejér, Komárom, Győr, Veszprém megyék, valamint Esztergom megye dunántúli része tartozott a hatáskörébe. A szombathelyi III. sz. parancsnokságot báró Lehár Antal ezredesre bízta és gróf Sigrav Antalt közigazgatási tanácsadójává nevezte ki. A szombathelyi katonai parancsnoksághoz Moson, Sopron, Vas és Zala megyéket sorolta. A kaposvári IV. sz. kerületi parancsnok Bernátsky Kornél tábornok, Somogy, Tolna megye, továbbá Baranya megye meg nem szállott része, a sásdi járás felett rendelkezhetett. A parancsnok közigazgatási tanácsadójává Bartal Aurélt nevezte ki. A Duna Tisza közötti területet a szegedi V. sz. kerületi parancsnokság hatáskörébe utalta. A román megszállás miatt függőben hagyta a miskolci VÍ. sz. parancsnokság kiépítését. A budapesti katonai szervezés irányítását pedig átmenetileg átengedte a Friedrich-kormány hadügyminiszterének.55 Az ország katonai beosztását meghatározó utasítás szerint a győri katonai parancsnokság, valamint Siófok és környéke közvetlenül a fővezérség hatáskörében maradt. Míg a győri katonai parancsnokság hatáskörébe a karhatalmi alakulatok elhelyezése és felügyelete tartozott, addig Siófokon kívánták megszervezni a fővezérség ún. mozgó tartalékát. A kerületek parancsnokait — az utasítás értelmében a fővezérlet irányította. A megyék élére kinevezett katonai parancsnokok pedig a kerületi körletparancsnokok felügyelete alá tartoztak. Horthynak a hadsereg szervezésével az ellenforradalom megszilárdítása s az országhatárok kialakításánál is felhasználható fegyveres erő létrehozása volt a célja. 1919. szeptember 12-én a forradalmak megismétlődésének megakadályozására a Friedrich-kormány hadügyminisztere útján 8000 tiszttel és 12 000 altiszttel rendelkező 80 000 főnyi hadsereg kiépítésére kért engedélyt az antanttól. Ismételten kérte ugyanakkor a románok további dunántúli előnyomulásának megállítását a Győr, Veszprém, Észak-Balaton vonalnál. A katonai parancsnokok utasítást kaptak azonban tennivalóikra a román csapatok további előrenyomulása esetére is: „Minden rendelkezésre álló karhatalmi csapat és alakulat azonnal csendőrségre, városi rendőrségre osztandó fel. Erre a csendőrparancsnokokkal, (rendőrkapitányokkal) egyetértésben azonnal terv dolgozandó ki. A szakaszparancsnokig bezárólag minden parancsnok helyén és állomásán marad. A parancsnokok alárendeltjeikről névjegyzéket készítenek és az illetékesek (legénységet hónaponként) addig, míg pénz felett rendelkeznek és innen utasítás nem jön, tovább fizetik. Ha az oláhok (entente) a csendőrséget (rendőrséget) is le akarnák fegyverezni, akkor a fegyverek, lőszer, felszerelés akként rejtendők el, hogy a szakaszparancsnokok azokat bármely pillanatban 63 OL BM К 149. 120 es. 6/1920. 54 Vm L Nym. kb. ir. Elnöki 1919. 41. sz. 55 Uo.
