Századok – 1976
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc: Hatalmi viszonyok 1919 őszén Magyarországon 757/V
766 PÖLÖSKEI i'ERENC A közigazgatásról, a csendőrségről és rendőrségről szóló első rendeletek formailag az 1918 előtti állapotok visszaállítását mutatják.3 1 Mivel azonban végrehajtásukat a megszállók, illetőleg a fővezérség irányította és ellenőrizte, s a hagyományos uralkodó osztályok konzervativizmusa is átalakult a forradalmak nyomán, közeledett a Horthy-féle nyílt terrorista irányzathoz, -valójában a korábbitól eltérő közigazgatás, csendőrség és rendőrség kezdte meg működését. A Friedrich-kormány kiegészítő rendeletei is jelzik a változást és hozzásimulnak a megváltozott tényleges hatalmi viszonyokhoz. Itt csak jelezzük, a későbbiekben részletesebben elemezzük, — hogy a régi közigazgatás visszaállításáról 1919. augusztus 8-án kiadott kormányrendeletet követték a kormánybiztosi intézményt létrehozó s a tisztviselők igazolását előíró rendelkezések. Szervezetében és szellemében egyaránt átalakult, a Horthy-hadsereghez igazodott a rendőrség és a csendőrség. Az 5047/1919. M. E. sz., 1919. október 1-én kiadott rendelet kimondotta a rendőrség államosítását, kivonta ezzel a városi közigazgatás hatásköréből és a belügyminisztérium irányítása alá helyezte.32 Korábbi ügykörének jórészét azonban — iparhatóság, közegészségügy, állategészségügy stb. a városi hatóságnál hagyta. Az államosítással együttjáró átszervezés így önmagában is módot adott személyi állományának átalakítására, funkciójának megváltoztatására. S miután megszervezését a tényleges hatalommal rendelkező hadsereg irányította és ellenőrizte, az új rendőrség az ellenforradalom terrorista elnyomó apparátusának egyik fontos tényezőjévé vált. Szervezeti felépítése a fővezérség szervezeti tagolódását követte. (A rendőrkerületi kapitányságokat ugyanis a katonai körletparancsnokságok szerint építették ki.) Feladatkörét pedig a kormány- és belügyminiszteri rendeletek egész sora részletezte. Ezeknek mintegy összefoglalását adja a 90 089/1919. B. M. számú, az államrendőrség hatáskörét meghatározó bizalmas rendelet . 2. §-a kimondja: „A közbiztonsági rendészet terén az állami rendőrség: a) éber figyelemmel kíséri az egyesületek keletkezését és működését; jóváhagyott alapszabályokkal nem bíró, vagy a fennálló szabályok szerint ilyennek nem tekinthető egyesületek működését betiltja; alapszabályellenesen vagy államellenes irányban működő egyesületek ezen magatartásáról a polgármestert, illetőleg alispánt értesíti és ugyanerről a kerületi főkapitánynak is jelentést tesz. b) Bejelentett nyilvános gyűlések tudomásul vétele, illetőleg szabad ég alatt tartott nyilvános gyűlések és felvonulások tárgyában határoz ; tudomásul vett, illetőleg engedélyezett gyűlések lefolyását kiküldöttje útján figyelemmel kíséri; az alkotmány, törvény, vagy közrend — általában az állambiztonság ellen irányuló fölszólalás, vagy rendzavarás esetén a gyűlést feloszlatottnak nyilvánítja, vagy végső esetben karhatalommal feloszlatja, általában érvényt szerez mindazon törvényes rendelkezéseknek, amelyek a nyilvános gyűlések tartását szabályozzák. . . c) az illető törvények és rendeletek által meghatározott esetekben és előírt feltételek s módozatok mellett alkalmazza az egyes emberek ellen foganatosított kényszerrendszabályokat, így a kiutasítást, bekísérést, előállítást, elővezetést; őrizetbevételt, letartóztatást, motozást, lefoglalást és házkutatást,stb.33 31 RT 1919. 627—628; 3.886/1919. M. E. 32 RT 1919. 752—768. 33 Csongrád megye Levéltára (a továbbiakban: Csm L.) Szeged város főispáni ir. 2.103.
