Századok – 1976

Történeti irodalom - Magyar–szovjet kapcsolatok 1948–1970 (Ism. Izsák Lajos) 721/IV

TÖRTÉNETI IRODALOM 721 antidemokratikus és imperialista tartalmát. Olyan Közép-Európát akartak, amely, mint nagyobb gazdasági egység, megnöveli а terület gazdasági produktivitását. E vonatkozásban voltak nagy hatással a szociáldemokrata állásfoglalásokra. Németország hatásától а demokratizmus terjedését, a gazdasági, társadalmi és kulturális haladás terjesztését várták e térségben. A magyar vonatkozású fejezetek közül talán ez, а polgári radikálisokkal foglalkozó a legsikerültebb, valószínűleg azért is, mert híven tükröződik benne Jásziék elvi következetessége és politikai becsületessége, az ui., hogy a nemzetközi szituáció megváltozásával 1916 nyarától volt bátorságuk revideálni a maguk álláspontját; felismerni, hogy a Közép-Európa tervek a német birodalom imperialista törekvéseit szolgálják; majd az 1917 februári forradalom után azt is, hogy Közép-Európa elvesztette időszerűségét, védőgát szerepét Oroszországgal szemben. SOMOGYI ÉVA MAGYAR—SZOVJET KAPCSOLATOK 1948—1970 (Kossuth Könyvkiadó, 1973. 630 1.) A „Magyar —szovjet kapcsolatok 1948 — 1970" című dokumentumkötet a Magyar Népköztársaság Külügyminisztériumának és a Szovjetunió Külügyminisztériumának közös kiadványaként jelent meg. A kötet folytatása a „Magyar-szovjet kapcsolatok 1945 — 1948" című, szintén közös dokumentum- és anyaggyűjteménynek; megjelenésében nyilvánvalóan szerepet játszott annak sikere is. A szóban forgó kötet a magyar — szovjet kapcsolatok fejlődésének sokoldalúan gazdag és szerteágazó ábrázolására vállalkozott, kiválasztva az említett időszak legfontosabb dokumentumait. 1948. február 18-án írták alá Moszkvában a Magyar Köztársaság és а Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között а Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segélynyújtási Szerződést. Ez а szerződés egyike volt azoknak a kétoldalú szerződéseknek, amelyeket a második világháború után létrejött népi demokráciák kötöttek а Szovjetunióval és egymás között. így az 1948-as esztendő nemcsak a belső hatalmi harcok eldőlésének, a fordulatnak az esztendeje volt, hanem egyben kezdetét jelentette az újfajta diplomáciai kapcsolatok kibontakozásának is, amelynek alapja az egyenjogú országok kölcsönösen előnyös, egymást segítő baráti együttműködése. A kötet első dokumentuma az 1948. március 2-i közlemény, amely Magyarország és a Szovjetunió diplomáciai kapcsolatainak nagykövetségi szintre való emelését jelenti be. A két ország kapcsolatainak további fejlődése szempontjából ez igen nagy jelentőségű esemény volt. 1949 végére kialakult a szocialista világrendszer. A fiatal szocialista országok — így hazánk — helyzetét is nehezítette а tény, hogy а nemzetközi politikában egy mindinkább egységesebbé váló imperialista tömbbel került szembe. A gazdasági embargó és más diszkriminációs törekvések fokozták а szocialista államok egymásrautaltságát — s egyben növelik az erősödő magyar —szovjet kapcsolatok jelentőségét is. A Magyarország és а Szovjetunió között kibontakozó új típusú kapcsolatok nemcsak hazánk nemzetközi pozíciójának erősödését jelntették, hanem egyben hatékony hozzájárulást és segítséget а szocializmus építéséhez is. A dokumentumgyűjtemény 237 okmánya kronológikus rendben követi, illetve mutatja be a két ország között kialakuló, majd egyre bővülő gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatok alakulását, pontosabban azok legfontosabb dokumentumait. A szocializmus alapjainak lerakása, a szocializmus anyagi, műszaki bázisának megteremtése, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a szocialista kulturális forradalom megvalósítása a bővülő magyar—szovjet kapcsolatok nélkül nehezen volt elképzelhető, attól nem választható el.