Századok – 1976
Közlemények - Mészáros László: A hódoltsági latinok; görögök és cigányok történetéhez (16. századi oszmán-török szórványadatok) 474/III
Mészáros László: A hódoltsági latinok, görögök és cigányok történetéhez (16. századi oszmán-török szórványadatok) 1. A hódoltsági latinok, görögök és cigányok történetének kutatása Hódoltsági szakkutatásunk meglehetősen kevés gondot fordított a XVI. századi latinok, görögök és cigányok gazdasági-társadalmi viszonyaira vonatkozó adatok összegzésére. Ennek oka főképpen a rendkívül kedvezőtlen forrásadottságokban rejlett. Az isztambuli török forrásanyag egészen az elmúlt évtizedekig hozzáférhetetlen volt a kutatók számára, sVelics két kötetes forráskiadványa, melynek anyagát a hazai és nyugat-európai levéltárak töredékes oszmán-török irataiból összeválogatott szemelvények alkották, az említett etnikumokkal kapcsolatos adatokat alig-alig tartalmazott.1 Latin, magyar és német nyelvű iratok csak elszórtan maradtak fenn a Duna—Tisza melléki kiterjedt hódoltsági területről, s latinokról, görögökről és cigányokról még kevésbé adnak hírt, mint a török források. Mivel a siyaqat írású török adódefterek és más források csak a 16. századból, s túlnyomórészt a budai szandzsák (főképpen Buda és Pest) területéről említenek görögöket, latinokat és cigányokat, átvizsgáltuk Pest, Pilis és Solt vármegyék valamennyi 16. századi portális, decimális és urbariális conscriptióját is.2 Kutatásunk azonban e téren nem járt eredménnyel: a legfontosabb helységek (Buda, Pest, Ráckeve) egyetlen latin— magyar adóösszeírásban sem szerepelnek 1541—1600 között, s Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd, Vác és a falvak adójegyzékei csak a porták számát tartalmazzák. A váci püspökség néhány XVI. század végi urbáriuma és dézsmalajstroma csak a magyar telkesjobbágyok (coloni) és házas zsellérek (inquilini) személynevét és járandóságát foglalja magában. A latin—magyar források e negatívuma méginkább kiemeli az utóbbi évtizedekben közzétett oszmántörök források jelentőségét, melyekben a jelzett etnikumokról számos adat található. A hódoltsági latinokról egyetlen cikk jelent meg napjainkig, a néhány éve elhunyt Fekete Lajos turkológus tollából.3 A 16. századi hódoltsági cigányokról önálló publikáció még nem látott napvilágot, mindössze a török kor romantikus-érzelmes szemlélője, Takáts Sándor közölt néhány adatot a cigány-1 Magyarországi török kincstári defterek. Ford.: Velics Antal, I. Bp. 1886. LYI + 468, II. Bp. 1890. XXX -f 772. 2 Magyar Országos Levéltár. Magyar Kincstári Levéltárak. Magyar Kamara Archívuma. Urbaria et conscriptiones. E Ï56. 62/32, 62/23. Conscriptiones portarum. E 168. Pest-Pilis megye, 1552., 1565. és 1588. évi összeírása. Filmtár: 2307., 2308. sz. doboz. 16. k., 111-6. (1565), 62. k., 220-1. (1670, 224-6. (1570), 263-6. (1576), 280-3. (1583), 395- 8. (1588). 1636. sz. doboz, 63. k., Pest és Szolnok vm, 99-119. (1652), 189-219. (1566). 64. k., Pest-Pilis vm., 221 — 7. (1588). 1673. sz. doboz: 1576, 1576 — 78., 1582., 1570 — 71., 1574., 1583., 1588. év. 1680. sz. doboz: 1659. év. 3 Fekete Lajos : Latinok a XVI. századi Budán. = Magyar Nyelv, 57. évf. 1961. 417. sz. 20-5.
