Századok – 1976

Tanulmányok - Kövér György: A diplomás értelmiség társadalmi származása Oroszországban a 19–20. század fordulóján 433/III

454 KÖVÉÉ GYÖKGY 9. táblázat A matematikai-fizikai fakultás hallgatóinak aránya (a vizsgált egyetemeken) ÉT Ossz. Mat.-fiz. kar 1896 1904 5512 100% 9341 100% 1079 19,6% 2521 26,9% 10. táblázat A matematika-fizika kar hallgatóinak rendi összetétele Év (egyetemek) Nemesek, hivatalnokok % Papság % Tiszteletbeli polgárok, kereskedők % Kispolgárok, vegyesrendűek % Parasztok, kozákok % össz. 100% 1896(2) 493 45,6% 51 4,7 145 13,4 288 26,7 79 7,3 1077 1079 1901(3) 828 62,7 84 5,4 222 14,1 333 21,2 80 5,1 1569 1568 1904(4) 1168 46,4 116 4,6 273 10,8 757 30,0 152 6,0 2518 2521 1896 és 1904 között növekedés figyelhető meg a matematika-fizika kar hallgatóinak arányszámában a fenti egyetemeken is. 45% körül mozog a nemes-és hivatalnok- leszármazottak, csökkenő tendenciát mutat a kereskedő fiúk aránya, amely azonban így is csak az átlagig süllyed (1904: 10,8%). Az utóbbi kategória visszaesése a kispolgári származásúak számának gyors emelkedésével párhuzamos (1904: 30%). Átlagos a parasztszármazásúak aránya (11. és 12. tábl.). A vizsgált periódusban a kar arányszámának növekedése figyelhető meg. Igen magas a nemes- és hivatalnokgyermekek aránya (54%), hanyatlásuk a századelőn kezdődik. Végig csekély a nagypolgári elemek súlya, s a kispolgári és paraszti származásúak térnyerése egyaránt jelentős. A nagyburzsoáziával szemben, úgy látszik, számukra komoly emelkedés volt a középiskolai tanári állás, s ez fokozta fel aspirációjukat. A karok szerinti elemzés még világosabban feltárta a századforduló foglalkozási struktúrájában a társadalmi és állami szükségletek diszkrepanciáját, ill. a különböző életpályákkal szemben támasztott feudális és polgári igények ellentmondásosságát. V. Dolgozatunk összegzéseként mélyebben próbáljuk beágyazni eredményeinket az oroszországi társadalom historikumába. (Id. 1. és 2. ábrát) Az oroszországi Közoktatási Minisztérium történetírója szerint „minden új egyetemi vagy középiskolai szabályzat szükségképpen összállami kérdésként jelentkezett, amely szoros kapcsolatban állt az adott korszak általános politikai tendenciájával, a társadalmi és tudományos, filozófiai, vallásos nézetek harcá-