Századok – 1976

Tanulmányok - Székely György: Törzsek alkonya – népek születése (Közép- és Kelet-Európa a magyar honfoglalás után) 415/III

TÖRZSEK ALKONYA - NÉPEEK SZÜLHTÉSB 427 területre viaszt, lovakat és rabszolgákat szállítottak. Ez a vámjegyzék rendkívül fontos abból a szempontból, hogy fényt vet az Oroszország és a keleti frank területek közötti forgalomra is. Ráadásul kifejezetten szlávok szerepelnek Oroszország részéről, s nem normannok. Más adatokból is következtetni lehet arra, hogy ez a kereskedelmi út Oroszország és Közép-Európa között átszelte a lengyel területeket, s az útKievből kiindulva jut el a San és a Visztula folyókhoz, más adatokból következtethető módon átmegy Krakkón, majd Csehországon és úgy jut el a forgalom a keleti frank területre. Attól persze tartottak a keleti frankok, hogy az általuk is nyugatra hívott magyarok ne lépjenek túl a nekik átengedett szférán. Azt a szerepüket betölthették — még német roszszallás nélkül —, hogy a kegyelemdöfést adják meg a nagymorva birodalom széthulló maradványának. De a magyar támadás valójában a Keleti Frank Birodalom ellen és a Kárpát-medencében volt bolgár uralmi szféra ellen, az utóbbi terület alávetésére irányult. Az utóbbival kapcsolatban a magyar Anonymus hangsúlyai jól ismertek. Francia kortársa, a froimonti ciszterci Helinandus monachus, aki az 1204. évvel zárta le világkrónikáját, a 10. századelő magyar eseményei közül ugyanezt a két irányt iktatta be a fejlemények rendjébe: a 905. évnél említi azt a nyomorúságos vereséget, amelyet Gyermek Lajos keleti frank király a magyarokkal vívott csatában elszenvedett, 907-ből pedig azt említi, hogy a magyarok a legyőzött bolgárokat adófizetőikké tették. Nagy esztendő volt az utóbbi a magyar honfoglalás lezárulásában. A magyarokat visszaszorítani törekvő keleti frank erő döntő összeütközése 907-ben következett be, amikor is a Pozsony (Brezalauspurc) melletti bajor—magyar csatában elesett Liutpold herceg (Regino folytatójánál: Liutbaldus dux). A csata egy német évkönyvi bejegyzés szerint a legrosszabban alakult (Bellum pessimum fuit). Ezekben a feljegyzésekben már a keleti frank birodalom és a honfoglaló magyarok összeütközése szerepel, a nagymorva birodalom összeomlása viszont immár nem. Az előbb lezárult folyamat volt. A Pozsony melletti csata nagy hatása a modern történet- és nyelvtudományban mégis sajnos sokszor a nagymorva birodalom magyar invázió által bekövetkezett pusztulásaként jelenik meg. Valójában a magyar honfoglalást lezáró nagy hadiesemény megtörte a bajor törekvéseket a kialakuló cseh állam elnyomására és vitathatatlanná tette a Kárpátoktól északra a lengyel államalakulás kibontakozását. A nagymorva birodalom bukásával, a keleti frank birodalom meggyengülésével a vislánok és a sziléziaiak feletti cseh uralom megmaradt, de elég gyenge formában. A lengyel államalakulás súlypontja ezért helyeződött északra, ahonnan kiindulva majd csak I. Mieszko teszi az új állam részévé Sziléziát és Kis-Lengyelországot. A 10. század elejének ez a dél-lengyelországi politikai helyzete is magyarázza a Duna-vidéken számontartott kereskedelmi út virágzását.13 13 Thietmari Mers. ер. Chron. 346, 348; Fraknói Vilmos: Előszó. (Sziklay János ée Borovszky Samu szerk.: Nyitraváimegye. Bp., ó. n. [1898]) XII; Reginonis abbatis Prumiensis Chronicon (kiadta Fridericus Kurze. Hannoveranae, 1890) 143, 164; Michael Mitterauer : Karolingische Markgrafen im Südosten. Fränkische Reichsaristokratie und bayerischer Stammesadel im österreichischen Raum. (Wien, 1963) 189—190, 236, 246 — 24Ö, 266; Alfred, Hoffmann : Wirtschaftsgeschichte des Landes Oberösterreich. В. I. (Linz, 1952) 38, 72; Konrad Schünemann : Die Deutschen in Ungarn bis zum 12. Jahrhundert (Berlin-Leipzig, 1923) 18 — 19, 22; Jos. Pekaf : Nejstarëi krónika ceská (Cesky Öasopia Historicky, 1903) 148 — 149; Friedrich Lütge : Strukturwandlungen im ostdeutschen und osteuropäischen Fernhandel des 14. bis. 16 Jahrhunderts (München, 1964) 11; Albinus Franciscus Gombos : Catalogue Fontium Históriáé Hungaricae (Budapestini, 1937) 1127; Bálint Csanád : Honfoglalás kori sírok Szeged-Öthalmon (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1968) 73; Aleksander Gieysztor: Remarques sur les fondements de la société