Századok – 1976
Tanulmányok - Székely György: Törzsek alkonya – népek születése (Közép- és Kelet-Európa a magyar honfoglalás után) 415/III
424 SZÉKELY GYÖRGY és a cseh irodalomban vitatott, hogy a dúdlebek (akiknek az avaroktóli elnyomását a Nyesztor-krónika hozza), a volynanok és lucanok a Bug-Dnyeszter vidékéről vándoroltak-e be Dél- ill. Nyugat-Csehországba. A Ludmila-legenda szerint a páovánoknak szorb hagyományuk volt. A Volynané csoport törzsjellegét alapos indokokkal kétségbe is vonták.10 A fentiekből látszik, hogy a morva területen nyomai sem maradtak törzsneveknek, törzsi hagyományoknak. Ez jelzi, hogy a nagymorva birodalom szerkezete a törzsi viszonyok fölé nőtt, s a frank-morva kapcsolatok forrást produkáló korszakában már nem ismerhette meg őket a nyugati szomszéd. Ezzel magyarázható, hogy a törzsek sokaságát feljegyző Bajor geográfus Morvaországban csak a Marharii népét jegyzi fel, azaz a Morva-March folyó mellettieket. Néhány évtizeddel későbbi arab tudósítás az összes szláv fejedelmek, zsupánok uraként, a fejedelmek fejedelmeként említi Szvatoplukot (Swjatopolk). Benne tehát már inkább területi egységek felett uralkodót láttak, mintsem törzsfők feletti törzsszövetségi vezetőt. Törzsek csak külső befolyási övezetében mutathatók ki.11 A fentiekből látszik, hogy a cseh törzsek létére a hagyományt megőrző későbbi forrásokból kapunk tudósításokat. Az egykorú frank évkönyvírás azt tükrözi terminológiájával, hogy a frankok nem ismerték meg közelebbről a csehföldi szlávok belső életét, szervezetét, így gyűjtőnéven szerepeltették azokat. Megjelöléseik annak a területnek múltba nyúló, szlávok előtti elnevezéseihez kapcsolódnak, ami számos európai nyelvben megőrződött az ország- és a népnév régebbi variánsában, a törzsi eredetű — de azokban később teret nyerő — Csehország, csehek megjelölés mellett. így már 791-től nyomon követhetjük a Beehaimi, Behemi, Slavi Behemenses, Boemani, Bohemi, Beheimi, Beuwidines, Beliaimi, Beowinidi alakokat — amelyek a Bohemia területén lakókat, ottani szlávokat, vendeket jelentik. Vannak történetírók, akik ebben már a csehországiak egyetlen egységként látását, elismerését vélik tükröződni. Magunk még nem olvasunk ki ebből egy néppé fejlődött állapotot, hanem éppen csak egy terület szlávságának átfogó, némileg felületes jelölését. A néppé alakulás folyamata azonban már megindulhatott a nagymorva uralom idején, éspedig kettős vonalon. Egyfelől bizonytalan időben indult meg a törzsi szervezet területivé alakulása, várakhoz kapcsolódása — ez a lengyelországi törzsi államok fejlődési útjának felel meg, persze sokkal kisebb területi egységekben. A másik pedig a törzsi vezető famíliák kiemelkedése, rivalizálása egymással és összefogási érdeke a nagymorva hatalommal szemben. Ebbe vág, hogy 10 Frantiáek Graus : Dèjiny venkovskóho lidu v Cechách v dobë predhusitskó I. 206; Vladimír Smilauer : Fragen der ältesten slavischen Siedlung in Böhmen und Mähren im Lichte der namenkundlichen Forschung (Siedlung und Verfassung Böhmens in der Frühzeit) 20, 22; Reinhard Wenskus: Die slavischen Stämme in Böhmen als ethnische Einheiten 33, 35, 37 — 39; Aleksander Gieysztor : Les origines de l'État polonais 67; Ernst Schwarz: Die Stammesnamen in der Prager Bistumsurkunde 29 — 30; Vaclav Husa : Dëjiny Ceskoslovenska 49. o. és 1. térképmelléklet; Literaturverzeichnis (Siedlung und Verfassung Böhmens in der Frühzeit) 184—186; Smilauer: Diskussion (uo.) 31; Graus: Diskussion (uo.) 42 — 43; Niederhauser Emil : Csehszlovák régészeti folyóiratok 1950-51-ben (Archaeologiai Értesítő, 1952. 1. sz.) 85 — 86; Kristó Gyula: A XI. századi hercegség története Magyarországon 21; Josef Dobiáé : Seit wann bilden die natürlichen Grenzen von Böhmen auch seine politische Landesgrenze? 32 — 33, 35 — 36; Karel Horálek : Bevezetés a szláv nyelvtudományba 46. 11 Graus : Diskussion 43; Kristó Gyula : A XI. századi hercegség története Magyarországon 31; Ernst Schwarz : Die Stammesnamen der Prager Bistumsurkunde 30; Hóman Bálint: őstörténetünk keleti forrásai (Bp. 1908) 12; V. Vavfínek : A Nagymorva birodalom térképe. Brno, Moravské Muzeum.
