Századok – 1976

Krónika - Történelemtanítás és múzeum (Mann Miklós) 409/II

KRÓNIKA 409 A pályadíjak értékelésekor elsősorban azokat a pozitív vonásokat hangsúlyoztuk amelyek a pályaművek díjazását indokolttá tették. A lektori-szakértői vélemények azonban számtalan kritikai elemet is tartalmaznak, amelyek közül itt esak a leglényegesebbeket említettük meg. A Bíráló Bizottságnak az a véleménye, hogy a Magyar Történelmi Társulatnak ez a most lezárult pályázata sikeres volt ós méltó módon kapcsolódik hazánk felszabadulása 30. évfordulójának megünnepléséhez. Ezt mutatja a — megítélésünk szerint lelkiismeretesen értékelt — díjazásra, jutalmazásra és dicséretre javasolható művek viszonylag nagy száma. A beérkezett pályaművekből, szám szerint 36-ből II. díjat 2 pályamű III. díjat 3 pálymű kapott, jutalomban részesült 7 pálymű, végül dicséretet kapott 6 pályamű, azaz helyezést nyert a beérkezett 35 pályaműből 18, tehát valamivel több, mint a pályamunkák fele. * A Bíráló Bizottság és a Magyar Történelmi Társulat Pályázati Bizottsága az eredményhirdetéssel nem érzi munkáját befejezettnek. A pályázat lebonyolítása során sok olyan, vidéken élő szakemberrel kerültünk kapcsolatba, akik a kiválasztott kutatási terület kiemelkedő művelői és akik — megítélésünk szerint — munkájukat tovább folytatva értékes, , új eredményekkel gazdagíthatják történelmi ismereteinket. A Bíráló Bizottság úgy határozott, hogy az arra érdemes vidéki kutatóknak — a Magyar Történelmi Társulat Helytörténeti Szakosztálya révén — segítséget nyújt további munkájukhoz. A Bíráló Bizottság azt is feladatának tekinti, hogy a legsikerültebb pályamunkák publikálását elősegítse, illetve azoknak a kéziratoknak megőrzésére, hasznosítására, esetleges megvásárlására javaslatot tegyen, amelyek nem eléggé érettek a kinyomtatásra, de értékes részleteket, adatokat tartalmaznak. Ez a társadalomtörténeti pályázat első kísérlet volt egy elhanyagolt, háttérbe ! szorult tudományág fejlesztésére. Ennek nagyon szerény eredményei is arra ösztönzik ! a Magyar Történelmi Társulat vezetőségét, hogy kezdeményezését továbbfejlessze és a , jövőben — egyéb, szintén jelentős témák mellett — újabb társadalomtörténeti irányú pályázatokat is hirdessen. Bízunk benne, hogy a téma iránt már most érdeklődést tanúsító pályázókkal a jövőben ismét találkozni fogunk. S. Vincze Edit TÖRTÉNELEMTANÍTÁS ÉS MÚZEUM A Magyar Történelmi Társulat és a Magyar Pedagógiai Társaság „Történelemtanítás és múzeum" címmel Debrecenben 1975. június 24 —26-án konferenciát rendezett. A háromnapos tanácskozáson több mint kétszáz tanár és muzeológus vett részt, s foglalkozott a múzeumok és iskolák összefogásának lehetőségeivel, a múzeumpedagógia fejlesztésének kérdéseivel. A plenáris ülésen Debrecen város Tanácsa nevében Borbély Miklós köszöntötte a konferencia résztvevőit. A tanácskozás célját megnyitójában Szabolcs Ottó, a Történelmi Társulat főtitkára fogalmazta meg, kiemelve a múzeumok szerepének jelentőségét a történelemtanításban, s ezen keresztül a fiatal generációk köztudatának formálásában. A tanárok és a muzeológusok egyaránt felismerték már az együttműködés szükségességét, s ezt jó kezdeményezések bizonyítják is. Ugyanakkor vezető állami szervek is támogatják a múzeumok és iskolák összefogását. A történelemtanítás továbbfejlesztésének munkálatai, az évtizedünk végén kezdődő reform nagyobb szerepet szán a múzeumoknak, s így a kapcsolatok mogfelelő megszervezése elengedhetetlen feladat. Többen már szerencsésen kamatoztatták a múzeumokban rejlő lehetőségeket a tanítás folyamatában. Ezeket az eredményeket szeretnénk országosan elterjeszteni, ismertté tenni — hangsúlyozta a vitaindító, — „a többség tevékenységének részévé tenni és továbbfejleszteni az eredményesebb történelemtanítás érdekében". Ez a célja a konferenciának, muzeológusok és történelemtanárok találkozásának, „mert csak együtt és egymással szorosan ós állandó munkakap-