Századok – 1976

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat társadalomtörténeti pályázatának értékelése (S. Vince Edit) 405/II

KRÓNIKA 407 közül azokat, amelyek ugyan sok értékes, tudományos eredményt tartalmaznak, de témájuk még a Pályázati Felhívásban megszabott követelmények legtágabb értelmezése mellett sem sorolható a társadalmi struktúra-kutatás körébe î A Bíráló Bizottságnak természetesen nem azok a pályaművek okoztak gondot, amelyeknek a témája teljesen idegen a pályázat céljaitól, hanem azok a szép számban beküldött, színvonalas helytörténeti feldolgozások, amelyek egy-egy alfejezet erejéig a társadalom strukturális fejlődésének kérdéseit is érintik. Beható vita után a Bíráló Bizottság úgy döntött, hogy értékeli azokat a pályaműveket is, amelyeknek bármely társadalomtörténeti vonatkozásuk van, de előnyben részesíti azokat, amelyek kifejezetten a struktúra-kutatással foglalkoznak. A másik vitakérdés egy sajnálatos, de nem első ízben előforduló esettel kapcsolatos. A pályázatra olyan kézirat is érkezett, amely ugyan gazdag forrásbázisra épül, tudományos-elemző módszerrel készült, új tudományos eredményeket foglal magában, de egészében nem a pályázó önálló alkotása. A pályamű 70 oldala ugyanis bizonyíthatóan egy idegen szerző által írt, mindmáig nem publikált helytörténeti feldolgozásból való, így e részek forrásmegjelölés nélküli felhasználása plágiumnak minősül. A Bíráló Bizottság úgy határozott, hogy ezt a pályaművet, mely a történetírásban megengedhetetlen és elítélendő I módszerrel készült, kizárja a helyezést kapott munkák sorából. Tekintve, hogy hasonló plágium a Magyar Történelmi Társulat által meghirdetett más pályázatokon is előfordult, az Elnökség felhívja a pályázók figyelmét, kerüljék ezt a megbélyegzett módszert, és ha mondanivalójuk egy részét más szerző publikált vagy publikálatlan kéziratából merítik, minden esetben tartsák kötelességüknek, hogy forrásukat megjelöljék. * Értékelve és elemezve a pályázat eredményét és a beküldött pályamunkák minőségét, a Bíráló Bizottság úgy döntött, hogy az I. díjat nem adja ki, ugyanakkor a II. és a III. díj összegét megemeli. A Bíráló Bizottság tagjainak és a szaklektoroknak egybehangzó véleménye szerint két pályázó ért el a társadalmi struktúra-kutatás terén kima-1 gasló eredményt. Az egyik pályamű azonban már könyvalakban megjelent, a másikkézirat pedig egy mindössze 65 oldalnyi terjedelmű értékes tanulmány. A Bíráló Bizottság magáévá tette azt — a korábbi pályázatok elbírálásakor is érvényesített — álláspontot, hogy a kiadatlan pályaműveket — amennyiben magas színvonalúak — előnyben részesíti a kiadott munkákkal szemben, hiszen a kiadókhoz benyújtott kéziratok szaklektorálás, kiadói szerkesztés és stílusjavítás után látnak napvilágot, ezt a segítséget pedig azok a pályázók nem kaphatták meg, akik kiadatlan kéziratot nyújtottak be. A Bíráló Bizottság ezek alapján nem tartotta méltányosnak, hogy a szóbanforgó, nyomtatásban már megjelent pályaművet előnyben részesítse a kiadatlan tanulmánnyal szemben, de azt sem tartotta igazságosnak, hogy az egyébként magas színvonalú, de kis terjedelmű tanulmányt az említett, értékes monográfia elé helyezze. * A Bíráló Bizottság az elmondottakat figyelembe véve a következőképpen döntött i a pályadíjak odaítélése ügyében: 10 000. — Ft. értékű II. díjban részesítette 1. Oyáni Gábor: Hódmezővásárhely legnagyobb adófizetői, 1888 — 1941 című pályaművét. A tanulmány a tárgyalt 53 év alatt 6 metszetben mutatja be a virilizmus szerkezetváltozását Hódmezővásárhelyen, kitérve pénzügyi kapcsolatakra, családi vonatkozásaikra, a városi életben való elhelyezkedésükre és ezek változásaira. A szerző munkáját világos problémafelvetés, biztos forráshasználat, fegyelmezett gondolatmenet és kiforrott értékelés jellemzi. Munkájából valóban kibontakozik az átstrukturálódás folyamata, amelynek megértetéséhez az olvasót a szerző rendszeresen haladó értékelése is hozzásegíti. A Bíráló Bizottság ugyancsak 10.000 Ft-os díjban részesíti 2. Fehér István: Gazdasági és társadalmi változások Szegeden a felszabadulás után (1945 — 1962) című pályaművét, amely jelentős kezdeményezés a felszabadulást követő évtizedek várostörténetének — ma még ritkaságszámba menő — feldolgozása terén. A pályamű gazdag forrásbázisra támaszkodva vizsgálja ós bizonyítja a város feljődése 15*