Századok – 1976

Beszámoló - A Magyar Történelmi Társulat tisztújító közgyűlése (Ember Győző; Szabolcs Ottó; Pamlényi Ervin hozzászólásával) 327/II

370 A MAGYAR TÖRTÉNEI.MI TÁRSULAT KÖZGYŰLÉSE érdeklődők között. Egyetértve azzal a nyugtalansággal, amely az elnöki megnyitóból kicsendült, hangsúlyozta, hogy a történettudomány fejlődése szép eredményeket hozott, s ezekre támaszkodva lehet további igényeket támasztani a jobb, színvonalasabb, szervezettebb munka érdekében. Nemes Dezső is rámutatott a meglevő erők jobb összpontosításának, a kollektív együttes munkára nagyobb erő fordításának szükségességére, „hogy ezek az erők ne hulljanak szét téglaként, hanem álljanak össze, nem azt mondom, hogy panelként, hanem jól együttműködő kollektívaként". E vonatkozásban hangsúlyozta a tudományos intézetek és tanszékek közötti együttműködés fontosságát, az együttműködés fejlesztésének szükségességét, s e területen más szervek — így az Akadémia — feladataira is utalt. Befejezésül az iskolai tankönyvekről szólt, kiemelve a tények jó megválogatásának, elemzésének, a tankönyv céltudatos szerkesztésének jelentőségét. Szilágyi János, a Petőfi Irodalmi Múzeum főmunkatársa további munkabizottságok, szakosztályok lértehozását javasolta az ideológiatörténet, művelődéstörténet etb. területén. Szabolcs Ottó főtitkár válaszában kiemelte, hogy Szabad György nem csupán a tudományos munka szempontjából rendkívül fontos kérdésre világított rá, amikor az energiák integrálásáról szólt, hanem a társulati munka egyik alapvető kérdésére is, a tevékenység eddiginél jobb megszervezésének szükségességére. Több felmérés adataira hivatkozva a főtitkár hangsúlyozta a történelem iránti érdeklődés növekvő tendenciáját, s ezzel kapcsolatban utalt nagy lehetőségeinkre, de egyúttal ezen társadalmi igénnyel kapcsolatos felelősségünkre és kötelességünkre is. Ember Győző elnök megköszönte Szabolcs Ottó főtitkár válaszát, majd reflektálva az elnöki megnyitóval kapcsolatos hozzászólásokra, hangsúlyozta a tízkötetes vállalkozás időszerűségét, szükségességét. A megnyitóban elhangzottak a nehézségek okaira igyekeztek rámutatni, amelyek a tízkötetes vállalkozás előrehaladását lassították. E nagy munkálat ugyanakkor lehetőséget ad számunkra, hogy pontosan felmérhessük, mely kérdések tisztázására kell a kutatást a következő években irányítani. Az erők összpontosítására pedig az Akadémiának kellene a szükséges tennivalókat megtennie. A tégla és panel hasonlat a terjedelembeli különbségre utalt, s e félreértésre okot adó hasonlatot magyarázva Ember Győző az úgynevezett szintetikus monográfiákat hiányolta. Mint mondotta: „sok részkérdésről születnek igen szép és tanulságos, használható eredményeket tartalmazó munkák, s ezekre is lehet építeni a tízkötetes megírásánál, de sokkal jobb, sokkal könnyebb lenne ilyen nagyobb témakörű szintetikus jellegű monográfiák birtokában, azok eredményeinek ismeretében készíteni egy szintézist". Egyetértve Szabad Györgynek az együttműködésre vonatkozó elgondolásával, befejezésül hangsúlyozta, hogy még több és szebb eredményt érhetnénk el, ha jobban megszerveznénk, jobban koordinálnánk a történelem munkásainak tevékenységét. A szavazás után az elnök megállapította, hogy a közgyűlés az Igazgató választmány beszámolóját a Társulat munkájáról, valamint a Századok volt felelős szerkesztőjének beszámolóját a folyóirat működéséről ós a határozati javaslatokat egyhangúlag elfogadta. Az elnök felkérésére Székely György, a jelölőbizottság elnöke ismertette a Társulat új tisztikarának és új igazgatóválasztmányi tagjelöltjeinek névsorát. A közgyűlés a névsort kiegészítéssel elfogadta. Az elrendelt szavazás után a szavazatszedő bizottság elnöke, Heckenast Gusztáv felolvasta a választás eredményét. A Társulat Igazgatóválasztmányának tagjaivá választották a következőket: Bakó Ágnes, Balázs Györgyné, Balázs Péter, Bácskai Vera, Benda Kálmán, Biró Ferencné, Borús József, Benczédi László, Degré Alajos, Elekes Lajos, Ember Győző, Esti Béla, Eperjessy Géza, Farkas Dezső, Farkas Márton, Fehér András, Gerelyes Ede, Gra-