Századok – 1976
Beszámoló - A Magyar Történelmi Társulat tisztújító közgyűlése (Ember Győző; Szabolcs Ottó; Pamlényi Ervin hozzászólásával) 327/II
366 A MAGYAR TÖRTÉNEI.MI TÁRSULAT KÖZGYŰLÉSE vagy a Történelemírás és tankönyvírás vándorgyűlésen „Ajánlások" formájában foglaltuk össze mondandónkat, s elküldtük az illetékes kulturális, állami és pártszerveknek megvalósítási javaslatként. Ezeknek nagy visszhangja volt, s pl. múzeumi ügyben állami akcióterv alapjául szolgált, sőt inspirációnak tekintik egy leendő múzeumi törvényhez. Más területeken pl. a tömegkommunikáció-konferencia után megvalósításban való konkrét részvétel igénye hárul ránk. A könyvkiadásban ugyanez a helyzet. Kiadványok megjelentetésére hívjuk fel a figyelmet, kiadási témákat és irányokat inspirálunk, máskor, mint pl. a Tankönyvkiadó nagysikerű Történelemtudomány-Történelemtanítás c. sorozatánál javaslattevő, programadó, közreműködő szerepünk van. Ugyanakkor nagy forrássorozatainknál épp úgy, mint igen fontos népszerű sorozatainknál tovább is vállalnunk kell a gazda szerepét. A sokágúvá vált és megnövekedett munka sok más kérdést is felvet, amelyek közül itt csupán néhány legátfogóbbnak véltet emeltem ki. Ezeket és másokat bővebben az írásbeli beszámoló tartalmazza. Ezzel a beszámolóval a Társulat 1972-ben választott tisztikara befejezte munkáját, s amikor most köszönetet mondok mindazoknak, akik segítettek bennünket feladatunk teljesítésében, kérem a tisztelt Közgyűlést a jelenlegi választott vezetőknek adjon felmentést tisztségük alól. Egyben megismétlem azt a kérésünket is, hogy a jövő érdekében a Közgyűlés erősítse meg a Társulat 1972-ben kijelölt ós elfogadott irányvonalát. III. A Századok 1972—1975. évi munkájáról Tisztelt Közgyűlés ! Engedjék meg, hogy az elhangzott beszámolóhoz kapcsolódva rövid tájékoztatást nyújtsak a társulati munka egyik szektoráról, a Társulat folyóiratának tevékenységéről. Noha számomra is világos, hogy ezzel kapcsolatban a számszerű adatok önmagukban véve keveset mondanak, mégis bevezetésül — pusztán az emlékeztetés kedvéért — utalnék arra: az 1972 évi márciusi közgyűlés óta a Századoknak 24 száma jelent meg, (2 szám még nyomdában van) 19 kötetben, hozzávetőlegesen 5.500 oldalon. Kissé még mindig az adatoknál időzve: az említett kötetekben összesen 47 nagyobb tanulmány és 52 közlemény látott napvilágot, a többi rovatban rendszeresen megjelenő egyéb írásokon kivül. Folyóiratunk tevékenységére ós ezzel együtt történetírásunk fejlődésére, a kutatók érdeklődési irányára rávilágít ennek a csaknem 100 — pontosan 99 — tanulmánynak és közleménynek bizonyos szempontokból történő vizsgálata, csoportosítása is. îgy pl. ha a tanulmányok ós közlemények tárgyát vesszük figyelembe, s ha ezeket a munkákat a történettudományi kutatás nagy ágazatai szerint választjuk szét, úgy találjuk, hogy közülük 44 a klasszikusnak számító politikai történetre esik, 29 munka a gazdaság- és társadalomtörténet köréből merítette tárgyát, 26 pedig az eszmetörténet, kultúrtörténet, historiográfia területéről. Egy más szempont szerint való csoportosítás esetén az adatok azt mutatják, hogy 43 munka kifejezetten magyar történeti problémákkal foglalkozik, 29 tanulmány tisztán egyetemes történeti jellegű, — pontosabban más országok történetének egyes kérdéseit tárgyalja, — 27 pedig a magyar és más népek kapcsolatainak történetét elemzi, — noha egyáltalán nem a régi „kapcsolattörténet" értelmében. Végül a kronológiai szempontot alkalmazva: 45 tanulmány feudális kori témával foglalkozik, 44 pedig az 1848-tól 1945-ig terjedő százéves periódus történetével. 10 tanulmány és közlemény tárgya a kortörténet, azaz az 1945 utáni háromévtizedes periódus.
