Századok – 1976

Beszámoló - A Magyar Történelmi Társulat tisztújító közgyűlése (Ember Győző; Szabolcs Ottó; Pamlényi Ervin hozzászólásával) 327/II

340 A MAGYAR TÖRTÉNEI.MI TÁRSULAT KÖZGYŰLÉSE Az egyik a sok évtizedes hagyományok megőrzésével a Társulatnak önálló, saját kiadói tevékenységére, illetve ennek fokozására helyezi a súlyt. A másik álláspont szerint messzemenően figyelembe kell venni, hogy a Társulat társadalmi szervezet, melynek elsősorban hatnia kell a történész-intézményekre, publikációs szervekre és tömegkommunikációs intézményekre (sajtó, rádió, kiadó, televízió). (A ráhatás nem könnyű módszertanát ki kell munkálni, melyhez a továbbiakban, a feladatok taglalásánál néhány megoldási módot javasolni kívánunk.) Mielőtt e két álláspont vitájának konzekvenciáit a jövőre nézve igyekeznénk levonni, beszámolunk a két közgyűlés között végzett kiadói tevékenységről: A kiadói tevékenység felmérésére alkalmas kiindulópontul szolgál az Igazgatóválasztmány által kiküldött bizottság 1973. október 8-án kelt jelentése és ennek vitája az igazgatóválasztmány 1974 januári ülésén. A hagyományos kiadói tevékenység három fő ágát emeljük ki: 1. Forráskiadás 2. Sorozatok, egyedi kiadványok 3. Évfordulós munkák Mielőtt a részletesebb beszámolóra rátérnénk, szeretnénk tájékoztatni a közgyűlést már az előző taggyűlésünkön is vitatott népszerű történelmi folyóirat ügyéről. A folyóirat a megvalósulás küszöbén, még 1971-ben zátonyra jutott. Felújítottuk a lap megindítására vonatkozó 1969. évi kezdeményezést. Sajnos, azóta sem sikerült az ügyet a holtpontról elmozdítani. A jelen helyzetben, a következményeiben is ismert papírhiány idején nem tűnik lehetségesnek, hogy megindulhasson a folyóirat. Ami a forráskiadást illeti, e téren részben elmaradásról és főképp nagyfokú lassúságról kell számot adnunk. A Fontes-sorozat soronkövetkező kötete (Batthyány-iratok) évek óta késik, s ezen a tényen nem változtat az sem, hogy a beszámolási időszakban az elnökség felhatalmazása alapján a sorozat újabb kötetére adtunk megbízást. Kiadványbizottságunk előterjesztése nyomán az Elnökség súlyponti feladatának tartotta az évekkel ezelőtt elakadt Kossuth Lajos Összes Munkái újraindítását, A szerkesztő bizottság újraalakítása sem bizonyult könnyűnek, de ez végül is Ember Győző elnökletével megtörtént. Most már valóban biztosítani kell a munka folyamatosságát. Jobb előrehaladást sikerült elérni az Archívum Rákocziánum sorozat életrekeltése terén. Itt Köpeczi Béla vezetésével jött létre szerkesztőbizottság, mely az 1976-ban esedékes Rákóczi-évforduló miatt is gyorsította a sorozat befejező köteteinek elkészítését. Mellőzve most a további részleteket, áttérünk az ismeretterjesztő tevékenységre. Itt főképp három sorozatról kell számot adni. Az „Életek és korok" sorozat az utóbbi évtized sikeres társulati vállalkozása. H. Balázs Éva sorozatszerkesztőé az érdem, aki jól organizálja ezt a tetszetős, kelendő és nagy visszhangot keltő sorozatot. A beszámolási időszakban jelent meg a magyar munkásmozgalom vezetőiről szóló "doboz", ós előkészületben vannak a további, most már regionális és koronkénti csoportosítású összeállítások. Tovább folyik a „Történettudomány-történelemtanítás" sorozat. Sikerült Ígéretet kapni a Tankönyvkiadó vezetőitől arra nézve, hogy ez a sorozat a jövőben jobban magán viseli a társulati jelleget. Intézeti vezetők, kiadványbizottsági tagok bevonásával, az elnökség jóváhagyása alapján eljuttattuk a Tankönyvkiadóhoz a sorozat további, 3 évre szóló perspektivikus tervét. Ugyancsak az Elnökség hozott döntést arra, hogy tegyünk erőfeszítéseket a „Sorsdöntő történelmi napok" sorozat életre keltésére. Juhász Gyula szerkesztő, a temérdek tárgyi nehézségektől elfáradva felmentését kérte. Szakály Ferenc, az új szerkesztő nagy lendülettel látott munkához, kiadványbizottság elé terjesztette előzetes sorozattervót és