Századok – 1976
Beszámoló - A Magyar Történelmi Társulat tisztújító közgyűlése (Ember Győző; Szabolcs Ottó; Pamlényi Ervin hozzászólásával) 327/II
332 A MAGYAR TÖRTÉNEI.MI TÁRSULAT KÖZGYŰLÉSE A vándorgyűlés ezután vitaülések keretében folytatta munkásságát; megvitatva a televízió ós a történelem, a dokumentumfilm és a történelem; a film és a történelem; a rádió és a történelem; a sajtó és a történelem; a történelmi irodalom és a népszerűsítés kérdéseit. A vándorgyűlés munkájában vitavezetőként, vitaindítóként szerepet vállaltak: Makkai László, Bokor Péter, Szebenyi Péter, Pölöskei Ferenc, Kovács András, Lackó Miklós, Hanák Péter, Benda Kálmán, Kerekes István, Pamlényi Ervin, Dersi Tamás, Kosáry Domokos, Erényi Tibor. A vándorgyűlés több mint 200 résztvevője nagy érdeklődéssel és a vitákban való aktív részvétellel fogadta a hagyományos vándorgyűlés kereteit új formákkal bővítő megoldásokat, a tömegkommunikációs eszközök alkalmazását; a televíziós és játék-, valamind dokumentumfilmek vetítését, rádióadások magnetofonról történő lejátszását. A vándorgyűlés közüggyé válását biztosította rendkívüli publicitása. Vitáival, anyagaival minden nagyobb napilap kiemelkedő terjedelemben foglalkozott, beszámoltak a Társadalmi Szemle és más társadalomtudományi folyóiratok. Teljes anyagát jegyzőkönyvszerűen egy kötetben adta közre az Országos Pedagógiai Intézet. A nagy érdeklődésre való tekintettel sajtó alatt van az Akadémiai Kiadónál egy, a vándorgyűlésre épülő, annak témáit részletesebben kidolgozott tanulmányokat tartalmazó kötet. A vándorgyűlés további hasznosításának azonban csak az egyik útja az ott elhangzott témák közreadása, illetve további kidolgozása, a másik a tömegkommunikáció szakembereivel megkezdett polémiák folytatása ós a kialakuló együttműködés fenntartása, további mélyítése. Amíg az 1973. évi vándorgyűlésünk a történelem köztudatba hatolásának egyik legszélesebb csatornáját: a tömegkommunikációt, addig az 1974. évi vándorgyűlés a másik legszélesebb csatornát: a történelemoktatást, s ennek leghatásosabb eszközét: a tankönyv írásának problémáit igyekezett feltárni. Az 1974. évi vándorgyűlésünket Budapesten rendeztük meg 1974. október 7—8-án. Ez a vándorgyűlés a történelemtudomány és a tankönyvírás kapcsolatával foglalkozott. Ezzel is kívántuk elősegíteni a tudományos és közoktatásügyi szakemberek együttműködését a történelemoktatás korszerűsítésének folyamatában. A segítségnyújtás szükségét ez alkalommal a fiatal generáció történelmi tudatformálása szempontjából primer munkaeszköz: a történelem tankönyvek szakmai és didaktikai továbbfejlesztéséhez való hozzájárulásban láttuk. A kapcsolatszélesítósi és együttműködési szándékot az is tükrözte, hogy ez volt az első közös rendezvényünk a Magyar Pedagógiai Társasággal. A vándorgyűlésen mintegy 250 szakember, kutatók, tanárok, főiskolai és egyetemi oktatók s más oktatásügyi dolgozók vettek részt. A vándorgyűlés plenáris üléseit a Padagógusok Fáklya Klubjában tartottuk, s egyben ott került megrendezésre a 25 éves Tankönyvkiadó Vállalat kiállítása — Hinora Sándor nyitotta meg —, amely az utóbbi negyedszázad iskolai történelem könyveiből adott sokrétű áttekintést. Mátrai Lászlónak a vándorgyűlés céljait és feladatát kijelölő bevezetője után Székely György a történettudomány, Szarka József a neveléstudomány, Balázs Györgyné a tanításmódszertan aspektusából exponálta a történelem tankönyvírás kérdéseit. A vándorgyűlés ezután szekcióülések keretében folytatta munkáját; megvitatva az egyes iskolatípusok történelem tankönyveinek sajátosságait és továbbfejlesztésének módozatait. A szekcióüléseket Bernáth János, Unger Mátyás, Sinkovics István és Filla István vezette. A szelekcióvezetők végül is plenáris ülésen számoltak be az egyes szekciók munkájának eredményeiről. A vándorgyűlés tanulságait Szabolcs Ottó zárszava foglalta össze. TJj momentum volt, hogy a vándorgyűlés eredményeit összegező s a plenáris záróülés által elfogadott ajánlásokat a két Társulat megküldte az illetékes tudományos, politikai és közoktatási szerveknek. Örvendetes, hogy az ajánlásokat az oktatásügyet irányító szervek igen kedvezően fogadták, számos vonatkozását további munka alapjakónt vagy a megvalósítás irányelveként tekintették. A vándorgyűlésnek közügyként való értékelését
