Századok – 1976
Közlemények - Kiss Erzsébet Fábiánné: A magyar egészségügyi szakigazgatás szervezete és problémái 1848–1850-ben 294/II
322 FÁBIÁNNÉ KISS EKZSÉBET júniusban jutott hozzá, hogy áttanulmányozza. Bugát egyetértett az orvosi ügyeknek a három tárca közötti felosztásával: 1) az orvosi oktatása Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz, 2) a katonai a Honvédelmi Minisztériumhoz, 3) az állami közegészségügy pedig a Belügyminisztériumhoz került a már említett minisztertanácsi határozat szerint. A belügyi egészségügyi osztály feladatai a leginkább sokrétűek. Felügyelte (1) az orvosi rendőrséget: az egészségügyi rendeletek végrehajtását; intézkedett a visszaélések és a hanyagság megtorlásáról; nyilvántartotta az orvosok képzettségi adatait; ügyelt az orvosok és a népesség számának arányára stb. Felügyelte továbbá (2) az orvostörvényszéki eljárást, (3) az orvosi intézetek működését, (4) a gyógyszerészetet, (5) az állatgyógyászatot. Az osztálynak meg kellett volna oldania a közegészségi törvénykönyv kérdését (Bugát reformkori terve); a törvényszéki eljárás szabályozását; egy országos kórház13 6 , országos tébolyda, lelencház stb. iránti tervek készítését; állatgyógyászati és gyógyszerészeti — eddig elmaradt — intézkedéseket kellett volna javasolnia, és el kellett volna készítenie a magyar gyógyszerárú-könyvet. Az ügyvitelre vonatkozóan az 1848-i gyakorlat követését ajánlotta: egy-egy ügykör egy-egy tanácsos referenciája. A kidolgozott tárgyakat az osztályigazgató nézi át (az országos főorvos kiesett), és azt a miniszterhez terjeszti fel. Bugát nagy súlyt helyezett volna az állandó vidéki utazásokra is. Külön foglalkozott javaslatában a törvényhatósági orvosok helyzetével. Tervet szándékozott kidolgozni, amely szerint ezek az állam tisztviselői lettek volna, mert csak így tudná biztosítani a központi kormányzat a helyhatóságoknál is rendeleteinek végrehajtását (orvosrendőrség), és csak így lehetne megszervezni a kielégítő egészségügyi hálózatot. Bugát felvetette a községi ún. szegények orvosainak kinevezését, akikhez csak б — 6000 lélek tartoznék. Ezzel a tervével ellentétben Bugát számos alkalommal — 1849-ben is — a törvényhatóságok orvosainak minisztériummal szembeszegülő magatartását támogatta; a helyhatósági érdekeket előtérbe helyezte a központi intézkedéseknek. Tervezetét nemcsak a szerző írta alá, hanem elvbarátai, Pólya József és Halász Géza is, valamint Balassa János orvoskari igazgató. Balassa miatt a tervezet nem tért ki az orvoskar sokat vitatott problémájára, valószínűleg azért, mert nem alakult ki egységes álláspont 1849-re sem. Szerepelt azonban az orvoskari probléma Tormay Károlynak az ugyancsak a belügyminiszterhez május 26-én benyújtott tervében,13 7 mégpedig a Bugát-féle fölfogásban: a három tárca között megosztott egészségügy összehangolására ismét javasolta az 1848-ban kiharcolt egységes, országos orvosi kar létrehozását. Ezzel kapcsolatban utalunk a korábban taglalt Balassa-féle orvoskar-orvosakadómia-javaslatra, amelyet az orvoskar igazgatója a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz nyújtott be 1849 nyarán. Tormay — Balassával ellentétben — nem tett különbséget egy, a tudományosságot elsősorban ápoló orvoskar és egy, az orvosi érdekképviseletet ellátó orvosi akadémiai azaz országos orvosi egyesület között. Eltért Tormay terve Bugátétól a tanácsnokok referenciáinak beosztásában is. Igen lényeges különbség továbbá az, hogy nem kötötte tervhez a helyhatótósági orvosok ügyének rendezését, hanem kategórikusan kijelentette, hogy ezeket az orvosokat a minisztériumi osztályfőnök előterjesztésére a miniszter nevezi ki a törvényhatóságtól függetlenül, mivel ezek mindenképpen állami alkalmazottaknak tekintendők. 136 A lapok 1848 dec. közepén arról adtak hírt, hogy a városi Rókus kórházat államinak nyilvánították. Kossuth Hírlapja, 1848/147. sz. dec. 19. Fővárosi újdonságok. Ehhez még: OL. 1848/49-i Mm-i Ltár, M. elnökség, OHB, Korm. elnökség, 1848: 6786. ein. sz. nov. 3. ill. dee. 21. — A pesti városi közgyűlés 1848. dec. 21-én elhatározta, hogy a kórházat átengedi az államnak. Budapest Főváros Levéltára, Pest városának levéltára, Tanácsülési jegyzőkönyvek, 1848: 17 500. sz. (Spira György szíves közlése.) — Az idő rövidsége miatt meg nem valósult terv ezért került elő újra 1849-ben. 137 OL. 1848/49-i Mm-i Ltár .BM, Eb. ir. 1849: 253. ein. sz.
