Századok – 1976
Közlemények - Kiss Erzsébet Fábiánné: A magyar egészségügyi szakigazgatás szervezete és problémái 1848–1850-ben 294/II
320 FÁBIÁNNÉ KISS EKZSÉBET volt az átgondoltabb, és ez maradt az irányadó; a Közlöny-ben április 21-én megjelent „hadi orvosi-egészségügyi ügyviteli vezérfonal" szórói-szóra megegyezik a benyújtott javaslattal. Ez nem volt kötelező erejű, végleges rendelet. Mészáros Lázár hangsúlyozta a bevezetőben, hogy csupán irányelvekként kezelendők a végleges rendezésig. Számunkra igen fontos az, ami a Közlöny-bői kimaradt, mégpedig Flór elképzelései az egészségügyi osztály rendezéséről. Ez a terv egy kibővített osztály személyzetét igényelte, amit Pesten kívántak létrehozni. A hadi egészségügy legfőbb irányító szerve a minisztériumi egészségi osztály, amelynek vezetője az osztályigazgató, egyben országos tábori főorvos lenne. Az osztályvezetőt a miniszter nevezné ki. Az alkamazottaknak lehetőleg orvosoknak kell lenniük. Az ügykörnek megfelelően különféle szakosztályokra tagolódnék az osztály szervezete : (1) a minisztériumi osztály és valamennyi katonaorvos személyi ügyeit az osztályvezető intézné egy titkárral; (2) a mozgó hadsereg egészségügyi kérdéseivel, orvosrendőrségi és orvostörvényszéki ügyekkel egy tanácsos és egy fogalmazó foglalkoznék; (3) ugyancsak egy tanácsos ós egy fogalmazó intézné az intézetek ügyeit; (4) a gyógyszerészeti tárgyakkal a központi gyógyszertári igazgató foglalkoznék egy számvevővel és még kinevezendő személyzettel; (5) külön szak kezelné a kórházi felszerelési anyagokat, sebészi eszközöket és kötszereket, intézné ezek beszerzését, elosztását. Ide Flór egy vagy több sebészt kivánt, segédszemélyzettel. Egyébként a minisztériumi gazdászati osztály intézte az orvosi eszközök beszerzését, de Flór ezt szerette volna szakértők kezébe áttenni. (6) Egy személyt kivánt iktató- és kiadónak az osztály iktatási teendőihez, az orvosszemólyzet és kórintózetek adatainak kezelésére, a kiadóhivatali munkakör ellátására. (7) Az addigi egy irnok helyett kettőt kért. Ennek a szervezetnek a kiépítésére az idő rövidsége miatt nem kerülhetett sor, noha néhány tanácsost május végén neveztek ki az osztályba: Lumniczer Sándort tanácsossá, Garay Jánost segódtanácsossá, Töltényi Jánost pedig előléptették ugyancsak segédtanácsossá. Ugyanekkor lépett elő titkárrá Huszty Pál és fogalmazóvá Vértey Ernő.12 5 A minisztérium szerette volna elérni, hogy Flór kapjon — mint legmagasabb tisztű katonaorvos — alezredesi rangfokozatot, és többször tett ilyen értelmű előterjesztést a kormányzóhoz. (Sauer annak idején alezredesi rangot viselt a nemzetőrségnél.) Kossuth a kérést mindannyiszor, elég keményen, visszautasította.126 IV. 1849 május—augusztu s Az 1849-i újjászervezett polgári egészségi osztály a Belügyminisztériumban. Bugát Pál 1849. május 2-án alakult meg az új minisztérium Debrecenben, s az ekkor tartott első minisztertanácsi ülésen az egyes ügykörök hovatartozását is eldöntötték. Így került a Belügyminisztériumhoz az egészségügy, mint rendészeti feladat, a Földművelés-, Ipar-126 Uo., 1849: 7432. k. ein. sz. máj. 28. — A kinevezés megjelent: Közlöny, 1849/126. sz. jún. 8. Lumniczer Sándor, Kapuvár, 1821. márc. 29.—Bp. 1892. jan. 30. Sebész, egy. tanár. 1848-ban Pesten a tábori sebészet előadója, majd törzsorvos Görgey seregében. MÉL, II. köt. 104\Zétény Gy.: i. m. 167-168. - Garay János, Î, 1816,-Reggio, 1882. -Páduában szerzett orvosi oklevelet. Sebész, szemész és szülész. Jóhírű homöopata orvos volt Pesten. 1849-ben vezette a Klapka-tábor egészségügyét. Mint az I. hadtest törzsorvosa került a minisztériumhoz. Zétény Oy.: i. m. 124 — 126. 126 OL. 1848/49-i Mm-i Ltár, M. elnökség, OHB, Korm. elnökség, 1849: 7436. k. ein. sz. máj. 30. A kormányzóelnökség a HM-nak.
