Századok – 1976

Közlemények - Kiss Erzsébet Fábiánné: A magyar egészségügyi szakigazgatás szervezete és problémái 1848–1850-ben 294/II

A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁS 1848/49-BEN 315 felállításában stb. 31 A bizottsági előterjesztésben szereplő új gyárak élére az Országos Honvédelmi Bizottmány a gyógyszerészek részéről Wagner Dánielt jelölte ki igazgatónak, melléje segédül Edvi Illés László miniszteri fogalmazót.9 5 Az új gyárak létrehozására a minisztériumnak nem maradt ideje 1848-ban. A pol­gári lakosság gyógyszerellátásának kérdése mellett egyre nagyobb súllyal szerepelt, majd elsődlegessé vált a katonai egységek ellátásának megoldása, a katonai központi gyógy­szerraktár létrehozása. A katonaság gyógyszerellátása A csapatok számára szükséges gyógyszerek 1848 októberéig Bécsből érkeztek ós a pesti Militär Medicamenten Depot, a hadi főgyógyszertár osztotta szét és továbbította a hadi főkormányszékek mellett, az erőditett helyeken stb. felállított katonai gyógyszer­táraknak vagy a mozgó tábori patikáknak. 96 Ezek után a gyógyszereket a legnagyobb nehézségek árán szerezték be nyilvános árlejtés útján vagy külföldről, kereskedők nye­részkedési vágyának kiszolgáltatva. Az Országos Honvédelmi Bizottmány javaslatára a Károly kaszárnyabeli (ma a Fővárosi Tanács épülete a Városház utcában) gyógyszertárat alakították központi kato­nai gyógyszertárrá. Ez vegyi laboratóriumokkal együtt szolgálta a hiányzó kemikáliák előteremtését.9 7 A kijelölt gyógyszerügyi igazgató, Leifer János december 14-én vette át az intézményt, amely egy katonai és egy polgári gyógyszertárból, vegyészeti műhelyek­ből, gyógyszertári raktárból, fűszárítóból állott.9 8 Leifer tervei között szerepelt a polgári és katonai gyógyszerek kezelésének elválasztása, az osztrák elavult katonai gyógyszer­árukönyv kibővítése a polgári alapján, és új központi katonai laboratórium létrehozása.99 Stáhly pártolta Leifer terveit. A maga részéről, az idővel, betegséggel nem törődve, rög­tön elkészítette az új gyógyszerkönyvet, amelyet mind a polgári mind a katonai patikák­nak ideiglenes mércéül szánt. A laboratóriummal kapcsolatban eléggé irreális ter­vet vetett fel: javasolta, hogy Leifert Párizsba küldjék tanulmányútra az ottani nagy vegyi műhely tanulmányozására.10 0 A törvényhatósági orvosok helyzetének javítása Szó esett az orvoskari javaslattal kapcsolatban a törvényhatósági orvosok remény­telen helyzetéről, akikre még 1848 előtt felhívta a figyelmet Bugát Pál. A törvényhatósági, megyei és városi orvosok az állam közegészségügyének legfontosabb része voltak, mégsem az állam, hanem a helyi hatóságok alkalmazták őket pályázat útján, választással. Ezek az orvosok teljesen ki voltak szolgáltatva a törvényhatóság vezetőinek; úgy kellett élniök ós annyi gyógyítási eszközük volt, amennyit a hatóság jónak látott rendelkezésükre bocsátani. Fizetésüket ugyanúgy évi szerződésekben határozták meg, mint akár a város kanászáét, ezért nevezte őket Bugát a hatóságok „conventionatusai"-nak. 94 Uo., 1848: 4933. ein. sz. dec. 7. Ugyanő az OHB-hoz. 95 Uo., FIKM, Ein. oszt., 1848: 384. m. sz. dec. 22. A miniszteri elnöki osztály az egészségi osztály igazgatójának. 96 Varga E. : i. m. 682. 97 OL. 1848/49-i Mm-i Ltár, M. elnökség, OHB, Korm. elnökség, 1848: 5343. eb. sz. dec. 12. Az OHB Stáhly I.-hoz. 98 Uo., 1848: 5709. ein. sz. dec. 14. Stáhly jelentése. 99 Uo., 1848: 6643. ein. sz. dec. 20. Leifer az OHB-hoz. 100 Uo., dec. 26. Stáhly I. véleménye Leifer javaslatáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom