Századok – 1976
Közlemények - Kiss Erzsébet Fábiánné: A magyar egészségügyi szakigazgatás szervezete és problémái 1848–1850-ben 294/II
A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁS 1848/49-BEN 305 Az egészségügyi osztály és a közoktatási szak tisztviselőit 1848. május 1-е és 5-e között nevezte ki a nádor (tanácsosokat, titkárokat) és a miniszter (fogalmazókat, alsóbb beosztottakat).4 3 Eszerint a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium egészségügyi osztályának első beosztottjai voltak: Stáhly Ignác osztályigazgató tanácsos, Sauer Ignác tanácsos, az ország főorvosa, Eckstein Frigyes, Havas Ignác, Tormay Károly, Zlamál Vilmos, Wagner Dániel tanácsosok, Sperlák (Parlagi) Endre, Róczey Imre titkárok, Edvi Illés László, Fromm Pál fogalmazók, Csóréj Döme segédfogalmazó.44 A Vallás- ós Közoktatásügyi Minisztérium közoktatási osztályához került Balassa János tanácsos, orvoskari igazgató és Csausz Márton tanácsos, egyetemi tanár az orvoskari tarács alelnöke. Az egészségügyi tanácsosok átlagos fizetése évi 1500 frt volt. Wagner Dániel és Zlamál Vilmos egyetemi tisztségeik miatt a minisztériumtól csak évi 500 frt-t kaptak. A két titkár — akik közül az egyik az osztályvezető mellett, a másik a főorvos oldalán működött — fejenként 1000 frt-ot kapott. A fogalmazók fizetése 600—600 frt, a segédfogalmazóé 400 volt. A későbbi időben számvevői tiszteket is beosztottak az osztályhoz a gyógyszerészi számadások ellenőrzésére; egyikük évi 500 frt-ot, a másik 1 frt napidíjat kapott.4 5 Az egészségügyiek fizetése — kivéve a vezetőket — jóval alatta maradt a többi minisztériumi osztályban alkalmazottak fizetésének. Mindegyik tanácsosnak megvolt a maga ügyköre; az egyes tárgyakról készítendő véleményt ő fogalmazta meg. A közegészségügyi intézmények ügyeivel Eckstein Frigyes, az orvostörvényszéki ügyekkel Havas Ignác, az orvosrendészetiekkel Tormay Károly, a gyógyszerészi ügyekkel Wagner Dániel, az állatgyógyászati kérdésekkel Zlamál Vilmos foglalkozott. A tanácsosi-előadói vélemények elkészítése után az elintézés-tervezetek az forrásai)." Közlöny, 1848/83. sz. aug. 31. Tudósítás a képviselőház aug. 28-i költségvetési vitájáról. 43 A FIKM egészségügyi osztályra vonatkozóan ld. OL. 1848/49-i Mm-i Ltár, FIKM, Ein. oszt., ,1848: 1. m. sz. máj. 1. ós PH 1848. máj. 7-i tudósítását (50. sz.). — A VKM közoktatási osztályához kinevezett Balassára vonatkozóan ld. OL. 1848/49-i Mm-i Ltár, VKM, Ein. ir., 1848: 13. sz. máj. 5. — Csausz M. kinevezéséről a PH 1848. máj. 23-án tudósított (63. sz.). 44 Havas Ignác, Valaszka. 1803 —Bp. 1887. nov. 2. Orvos. 1840-ig Tolna megyében orvos, aszekszárdi kórház igazgatója, majd Pesten telepedett le. Szinnyei, 4. köt. 531 — 532. h.-Tormay (Krenmüller) Károly, Vác, 1804. jún. 29.-Bp. 1871. aug. 19. Orvos. 1832-1848. májusig Tolna megyei és szekszárdi főorvos. MÉL, II. köt. 885; Szinnyei, 14. köt. 337-339. h.; Zétény : i.m. 219.— Zlamál Vilmos, Morsitz (Morvaorsz.), 1803. jún. 25, —Bp. 1886. nov. 11. Állatorvos, országos állatorvos (1838 — 1843), egy. tanár (1843-tól), az MTA 1. tagja (1864). Az önálló állatgyógyászati tanszékért küzdött. MÉL, II. köt. 1081; Gortvay Gy.: i. m. 120. 1. — Wagner Dániel, Breznóbánya, 1800 —Bp. 1890. jan. 1. Az első magyar gyógyszerészdoktor. Vegyészdoktor; az első kémiai gyáros Magyarországon (1834). Meghonosította az országban a törvényszéki kémiai elemzéseket. Több szakmunka szerzője. MÉL, II. köt. 1018; Gortvay Gy.: i. m. 57. - Sperlák (Parlagi) András (Endre), ?, 1814,Temesvár, 1902. Orvos, Szinnyei, 10. köt. 409. h. Itt P. Márton; tévesen. — Edvi Illés László, Réti, 1813. dec. 29.—Jászberény, 1877. jún. 1. Orvos, a bécsi egyetemen szerzett oklevelet. Budán a Császárfürdő orvosa. Az 1850-es években a Jászkunság főorvosa. MÉL, I. köt. 410; Szinnyei, 2. köt. 1205 —1206. h. E két irodalmi helyen az szerepel, hogy E. I. L. 1848-ban a BM egészségi osztályára került. 1849-ben valóban ott alkalmazták, akkor volt is a BM-ben ilyen osztály, erről viszont nem történik említés. — Továbbá ld. Fekete L.: Quart. Hung. 1837. fol. 140-141. — Fromm Pál, Várpalota, 1812. okt. 18,-Î Orvos, 1847-ben segédtanár a Rókus kórházban. 1848/49-ben a kolera elleni harc egyik vezetője; 1849. ápr. 24-től a pesti fő tábori kórház kolera osztályának vezetője. Szinnyei, 3. köt. 796-797. h. - Csóréj Döme meghalt 1848. nov. 5.-én, valószínűleg kolerában. OL. 1848/49-i Mm-i Ltár, M. elnökség, OHB, Korm. elnökség, 1848: 3894. elri. sz. nov. 27. 45 Uo., 1848: 4311. ein. sz. dee. 2. Ambrus Mihály miniszteri osztályfőnök jelentése az OHB-nak.
