Századok – 1976
Tanulmányok - Kerekes Lajos: A Habsburg-restaurációs kísérletek és az osztrák–magyar viszony 1922-ben 3/I
30 KEK EKES LAJOS Október 13-án aláírták a Burgenland-kérdés megoldásáról szóló jegyzőkönyvet, amelynek legfontosabb pontjai úgy intézkedtek, hogy a magyar kormány 3 héten belül gondoskodik az Ausztriának ítélt területet megszállva tartó fegyveres egységek eltávolításáról, majd 8 nappal a terület pacifikálása után a soproni tábornoki bizottság rendelkezései szerint Sopronban és környékén népszavazást rendeznek.7 5 A történeti irodalomban sokféle magyarázatot lehet találni Sopron sorsáról. Egyes szerzők úgy állítják be, hogy „Burgenland természetes fővárosát" kizárólag a népszavazás során elkövetett magyar machinációk juttatták Magyarország kezére.7 6 Egy másik vélemény szerint Schober tudatosan mondott le Sopronról, mert ezzel támogatást kívánt nyújtani a Habsburg-restauráció magyarországi sikeréhez: „A restauráció érdekében Sopront ki kellett kapcsolni az átadásra kerülő nyugat-magyarországi területből. Schober ezt tette, mert elő akarta segíteni a restaurációt Magyarországon."77 Véleményünk szerint egyik magyarázat sem fedi a teljes igazságot. Talán legközelebb áll a valósághoz Ferrario tábornok állítása, hogy „a népszavazás feltételei kétségtelenül azt mutatták, hogy Ausztria lemondott Sopronról, s ezt egy legális aktussal kellett szentesíteni".78 A velencei jegyzőkönyv aláírásával lezárult a Burgenlandért folytatott harc egyik fontos fejezete (az osztrák parlament külügyi bizottsága október 19-én, a Nagyköveti Konferencia pedig október 27-én jóváhagyta a megállapodást), de a következő hetek fordulatos eseményei közel hozták azt a lehetőséget, hogy minden élőiről kezdődik. A kisantant felháborodással fogadta a velencei szerződést, hiszen az nem kevesebbet jelentett, mint azt, hogy a győztes antant egyik tagja, Olaszország közreműködésével Magyarország javára megváltoztatták a békeszerződés területi döntéseit.7 9 Veszedelmes precedenst láttak abban, hogy a katonai erőszaknak engedve a nagyhatalmak belenyugodtak a békeszerződés revíziójába, ami Magyarország jövendő külpolitikai orientációjának is veszélyes irányt mutatott: a szomszédokkal való megbékülés helyett nagyhatalmi protektorokat keressen revíziós céljai megvalósításához. 10. A második restaurációs kísérlet Röviddel a velencei tárgyalások befejezése után, 1921. október 22-én újabb riasztó hír futotta be Európát: Habsburg Károly ismét elhagyta svájci tartózkodási helyét és feleségével együtt repülőgépen Magyarországra utazott, hogy a Nyugatmagyarországon állomásozó legitimista csapatokra támaszkodva katonai erőszakkal vegye birtokba a magyar trónt. A „húsvéti kaland" ismertetéséhez hasonlóan ezúttal is elsősorban a királypuccs középeurópai összefüggéseire irányítjuk figyelmünket és csak röviden foglalkozunk — a teátrális jelenetekben bővelkedő — események belpolitikai vonatkozásaival. 75 A velencei jegyzőkönyv teljes szövegét közli: Hochenbichler: i. m. 22 — 26 és Soós Katalin: i. m. 161 — 163. 76Ludwig Pfleger: Ödenburg, das verlorene Herz des Burgenlandes. Wien 1971. ''''Hochenbichler: i. m. 49. 78 Carlo Antonio Ferrario: Italia e Ungheria. Milano 1926. 301, idézi Schlag: i. m. 132. 79 AA. Bonn. Abt. II. Westungarische Frage. K. 274.294 (a budapesti német követ értékelése); HHStA. NAP. K. 2/278 (a belgrádi osztrák követ jelentése).
