Századok – 1976
Tanulmányok - Gergely Jenő: A keresztényszocialisták politikai szerepe az ellenforradalom első éveiben (1919–1923) 225/II
262 GERGELY J EU б rammal indulhasson a fővárosban. Csernoch utasította a lelkészt, hogy a képviselőjelöltségtől álljon el. Az újlaki plébánost a keresztényszocialista párt a budai kerületben vette listájára. A plébános engedély-kérelmét Haller István ajánlotta Csernoch figyelmébe. A prímás neki is megtiltotta az indulást. Komlóssy Miklós budapesti plébános a Haller-csoport jelöltjeként akart fellépni a zirci kerületben, Fóriska János mosondarnói plébános keresztényszocialista programmal a somorjai kerületben, Strauss István a marcali kerületben. Egyikük sem nyerte el a prímás hozzájárulását.148 Lojális volt Csernoch a kormánypárti jelöltek iránt. Karafiáth Jenő érdekében — épp úgy mint 1920-ban Huszár, — most Bethlen járt közben a prímásnál, hogy az Egységes Párthoz csatlakozott Karafiáth érdekében az ipolyszalóki kerület papságát mozgósítsa. Csernoch utasításának meglett az eredménye, Karafiáthé lett a mandátum, aki „hálából" feljelentette a prímásnál azokat a papokat, akik nem őt támogatták.14 9 A prímással azonos politikai nézeten levő Prohászka sem helyeselte az ellenzéki keresztényszocialista politikát. Ezért megtagadta Griger sóskúti plébánostól, hogy a fehérvári egyházmegye területén induljon.15 0 A papság politikai szerepléséért a többi egyházfő sem lelkesedett. A szombathelyi püspök körlevélben szabályozta a papok részvételét a választásokon. Rendelkezései azonban a legitimista párt támogatását célozták.15 1 A katolikus alsópapság eltiltása a képviselőjelöltség elfogadásától és a politikai szerepléstől a keresztényszocialista és legitimista ellenzéket sújtotta. Az egységespártban viszonylag kis számban indult egyházi személy, a kormánytámogató kereszténypárt jelöltjeit pedig a püspökök jóváhagyták. Eleve kilátástalan helyzetbe került a Keresztényszocialista Párt, amely a választási hadjárat alatt próbálta reorganizálni szervezeteit. Több új, megfelelő jelöltre volt szüksége, akiket az alsópapság közül választott ki. A Keresztényszocialista Párt zászlóbontására 1922. április 25-én került sor, a MÁV-Gépgyári gyűlésen. Szabó József jelölt követelte, hogy a kormány avatkozzék be a munka—tőke harcba, és teremtse meg e két tényező egyenjogúságát. A munkabéregyeztető bizottságok felállítását, 8 órai munkaidő törvénybe iktatását és garantálását, a drágaság letörését sürgette. A Huszár—Ernszt csoport 1922 április végén tartott ülést és határozott a választási előkészületekről. Az értekezlet egy kiáltványt fogadott el, amely vázolta programjukat. A keresztény jogrendet és gazdasági konszolidációt követelő nyilatkozat mértéktartóbb, mint a Keresztény Egység Tábora Wolff—Csilléry által képviselt szélsőséges fajvédelmi és szociális demagógiája. A Haller-féle keresztényszocialista párt 1922. május 10-én adott rövid programot. A proklamációmegismételte a korábbi programok céljait, de a többi keresztény csoportnál nagyobb teret szentelt a dolgozók követeléseinek.152 148 Uo., Cat. 69/1162, 1289. 1363, 1367, 1946, 2162-1922. 149 Uo., Cat. 69/1268, 19 569-1922. 160 Pesti Napló, 1922. márc. 8. 151 SzPLt. Körlevelek. 1922/VL, 2382. sz. 152 Főv. Lt. IV- 1428/a. pol. mozg. 1901 -1931. 1922. vál. ir, 240 - 241. fol. A Keresztény Nemzeti Egyesülés többségi pártja (Huszár —Ernszt párt) választási kiáltványa. Elfogadta a párt 1922. április 27-én Budapesten tartott intéző bizottsági ülése. Aláírás: Huszár Károly pártelnök, dr. Vass József, dr. Emezt Sándor, dr. Bernolák Nándor, ld. még A Nép, 1922. ápr. 29.; A Keresztényszocialista Párt 1922. máj. 10-i proklamáció ját („Mit akar a keresztényszocialista párt?") ld. Főv. Lt. IV-1428/a. pol. mozg. 1901 — 1931. 1922. vál. ir, 276-277. fol. Nemzeti Újság, 1922. máj. 11., Szakszervezeti Élet, 1922. máj. 20.
