Századok – 1976
Tanulmányok - Gergely Jenő: A keresztényszocialisták politikai szerepe az ellenforradalom első éveiben (1919–1923) 225/II
240 GERGELY J EU б keresztényszocialista párt képviseletében. Megemlékezett a február 3-i gyűlésről, ahol először emelték fel az ellenforradalom zászlaját. Griger a februári politikához való visszatérést hirdette meg: a keresztényszocialista politika ellenforradalmi alapján kell tömöríteni a polgári és kispolgári erőket.7 3 1919 augusztus végén, szeptember elején a megyében akeresztényszocialistáknakvolt politikai programja és csak ők léptek fel pártként. A megyei keresztényszocialista pártot támogatta Prohászka püspök is.7 4 A Duna—Tisza közén, az északi felvidéken és a Tiszántúlon a hosszabban tartó román megszállás inkább akadályozta a politikai szervezkedést. A Nyugat-Dunántúlihoz hasonló méreteket a keresztényszocialista mozgalom csak Heves megyében ért el. Egerben 1919. szeptember 21-én alakult meg a Keresztény Szociális Gazdasági Párt. Az alakulást követő zártkörű értekezleten részt vett Szmrecsányi Lajos egri érsek, aki a klérus támogatásáról biztosította a pártot.7 5 A gyöngyösi és hatvani járásban is erősen folyt a keresztényszocialista párt szervezése. 1919. szeptember 14.—október 18.között, tehát egy hónap alatt 30 helységben tartottak pártszervező gyűléseket. Október 24-én Egerben megalakult a Heves megyei Keresztény Szociális Gazdasági Párt. A megyei párt VB-ben az Eger városi pártszervezet 22, a gyöngyösi 11, s a megye 14 községében levő pártszervezetek 1 — 1 helyet kaptak. A pártvezetőség összetétele kispolgári-középréteg jellegű. A legnagyobb számmal a szabad értelmiségi csoport képviseltette magát: 11 fővel (5 ügyvéd, 2 jogtanár, 2 orvos, egy gyógyszerész és egy tanító). Második helyen az ún. köztisztviselői réteg állt: 8 fővel (2 közjegyző, egy-egy aljegyző, szolgabíró, árvaszéki elnök, telekkönyvvezető, 1 MAV-titkár és állomásfőnök). Harmadik helyen az egyházi személyek álltak: 6 fő (3 plébános, egy-egy esperes, érseki titkár és teológiai tanár). Összesítve, az „intelligencia" csoportjába a vezetőség nagyobbik fele, 25 fő tartozott. A tagok másik fele a „termelés" vonalán helyezkedett el. Innen a kispolgáriközéprétegek közé a következőket sorolhatjuk: 1 kisiparost (cipész) és 5 földművest. (Birtokuk nagysága ismeretlen, valószínűleg kisgazdák.) Ez összesen 31 fő. A társadalmi struktúra meghatározó osztályai közül az uralkodó osztályok képviselete az erősebb. A vezetőség tagja volt 5 földbirtokos és 4 tőkés. (A tőkések megoszlása: 2 malmos, 1 nagyiparos, 1 építési vállalkozó.) A párt vezetésében nyilván a nagybirtokosoknak volt döntő szavuk, maguk mögött tudva az érseket és a káptalant, mint a megye legnagyobb földbirtokosait. A párt vezetőségben helyet kapott egy szőlőmunkás, egy vasmunkás és egy munkásnő is. E három munkás bevétele a pártvezetőségbe a keresztényszocialista szakszervezetek felé tett gesztus volt.7 6 Ha elfogadjuk azt a logikusnak látszó feltevést, hogy egy politikai mozgalom vezetőségében helyet foglalók kifejezik a mozgalom jellegét, akkor nyilvánvaló, hogy a keresztényszocialista párt 1919 őszén széles kispolgári-középrétegeket képviselő politikai-társadalmi mozgalom, amely végső soron elfogadta az uralkodó osztályok irányítását. 73 Uo., Fejér vm. törvényhatósági biz. jkv. 1919. szept. 1., 3 — 4. 74 Székesfehérvári Üjság, 1919. szept. 7. "Egri Népújság. 1919. szept. 23. 76 Uo., 1919. okt. 26.
