Századok – 1976
Tanulmányok - Kerekes Lajos: A Habsburg-restaurációs kísérletek és az osztrák–magyar viszony 1922-ben 3/I
18 KERÈKËS LAJÖS Olaszország, Reginald Gordon Anglia és Jules Camile Hemelin Franciaország képviseletében megjelentek Sopronban, hogy gondoskodjanak a terület zavartalan átadásáról, amelynek időpontját augusztus 29-re tűzték ki. Most már nem lehetett kétséges, hogy Magyarország kénytelen lesz Burgenlandról lemondani. Ebben a helyzetben a magyar kormány még egy kísérletet tett a békés1 alkudozásra. Masirevich követ Gratz Gusztáv kíséretében augusztus 3-án megjelent Schober kancellárnál és átnyújtották a magyar kormány emlékiratát, melynek lényege az volt, hogy Magyarország kész lenne Burgenland legnagyobb részét átadni, de három területrész megtartásához ragaszkodik; Sopronhoz és környékéhez, a Fertő-tó ún. Seewinkel részéhez, továbbá Vas; megye területén egy 5 km-es sávhoz. A javaslat szerint Burgenland 800 000f katasztrális holdnyi területéből 600 000 hold kerülne Ausztriához, míg Magyarország 200 000 holdat tartana meg. Amennyiben Ausztria hajlandó lenne elfogadni a magyar javaslatot, úgy a magyar kormány lemondana arról, hogy az elcsatolt területeken levő állami tulajdonért kárpótlást kérjen, ellenkező esetben viszont ragaszkodik a készpénzben történő kártalanításhoz. A magyar javaslat elfogadása — hangsúlyozta az emlékirat — lenne az egyetlen biztosíték a két szomszédos ország kapcsolatainak békés rendezésére, ami Ausztriának is fontos érdeke.38 A magyar javaslatot Davy burgenlandi tartományfőnöknek adták át véleményezésére, aki a magyar elgondolásokat mind az antant-intenciói, mind pedig Ausztria érdekei szempontjából elfogadhatatlanoknak minősítette. Az antant — hangzott Davy véleménye — többször felszólította ugyan Ausztriát, hogy igyekezzék a végleges határt Magyarországgal egyetértésben, tehát békés tárgyalások útján kijelölni, de mindannyiszor nyomatékosan arra is felhívta a figyelmet, hogy ezek a tárgyalások nem eredményezhetik a saintgermain-i és trianoni békeszerződések alapvető döntéseinek megváltoztatását. Miután a magyar javaslatok a békeszerződésben megállapított határ lényeges módosítását követelik, Ausztria már csak nemzetközi jogi okok miatt sem teljesítheti a magyar igényeket. Ami Ausztria érdekeit illeti, a magyar javaslatokat talán meg lehetne érteni, ha a Millerand-féle kísérőlevél szellemében olyan változtatásokat kérne, amelyeket etnikai okokkal meg tudna magyarázni. Magyarország azonban német lakosságú területeket követel, bármiféle kárpótlás nélkül, azért azokat Ausztria érdekei alapján is elkeli utasítani.39 Az osztrák parlament külügyi bizottsága magáévá tette Davy véleményét és augusztus 13-án olyan értelmű határozatot hozott, hogy a kormány csak akkor kezdhet tárgyalásokat Magyarországgal a két ország kapcsolatainak békés rendezéséről, és ennek keretében a végleges határok megállapításáról, ha már Burgenlandot a kitűzött időpontban minden incidens nélkül birtokba vette.4ft 38 A magyar emlékirat teljes szövegét a Schober-hagyatékból közli: Eduard Hochenbichler : Republik im Schatten der Monarchie. Das Burgenland, ein europäisches Problem. Wien 1971. 119-128. 39 TJo. 129-134. " Uo. 12-13.
