Századok – 1976
Tanulmányok - Kerekes Lajos: A Habsburg-restaurációs kísérletek és az osztrák–magyar viszony 1922-ben 3/I
16 KEK EKES LAJOS a delegáció tagjai valójában nem burgenlandi, hanem bécsi lakosok voltak, az osztrák kormány ilyen kerülő úton akarta a steier pártokat a népszavazás külpolitikai veszélyeiről meggyőzni.2 9 A Briand-féle jegyzék után a magyar kormány június elején újabb javaslatot küldött Bécsbe, ezúttal már jmesszebbmenően figyelembe véve a békeszerződés határozatait, de Sopront és környékét még mindig Magyarországnak követelte, s ezért az osztrák kormány elzárkózott a javaslatok tárgyalásától,30 ezáltal a tájékozódó megbeszélések megint csak holtpontra jutottak. A Schober-kormány hatalomrajutását Magyarországon kedvező fordulatnak vélték, hiszen az új kancellár — még rendőrelnök korában — szoros kapcsolatban állt a magyar ellenforradalommal és minden rendelkezésére álló eszközzel harcolt a baloldali-demokratikus magyar emigráció ellen. Masirevich követ már június 27-én felkereste Schobert, hogy kipuhatolja az új kancellárnak a burgenlandi kérdésben várható álláspontját, de a válasz, amelyet július 2-én kapott, nem igazolta az előzetes reményeket. Schober kijelentette, hogy belpolitikai okok miatt nincs abban a helyzetben, hogy a szövetséges hatalmaktól Burgenland átadásának elhalasztását kérje, csupán abban a tekintetben tud a magyar kormány kívánságainak megfelelni, hogy az osztrák minisztertanács határozata értelmében nem vetik be a Volkswehr egységeit a burgenlandi terület visszaszerzése érdekében.31 A magyar kormánynak is meg kellett tehát győződnie arról, hogy Schober hatalomrajutása egy lépéssel sem visz közelebb a burgenlandi kérdés általa elképzelt megoldásához. Ausztria szomszédai közül Csehszlovákia szinte azonnal kifejezte haj- , landóságát a Schober-kormánnyal történő együttműködésre. Július 5-én Bene§ külügyminiszter hosszabb beszélgetést folytatott Marek prágai osztrák követtel, behatóan elemezve a két országot érintő legfontosabb kérdéseket. A Habsburg-restauráció lehetőségéről szólva kijelentette, hogy a restaurációs kísérlet megismétlődése esetén Csehszlovákia és Jugoszlávia kímélet nélkül fellépnek és amennyiben Habsburg Károly újra Magyarországon mutatkoznék, úgy elfogják és egy adriai-tengeri szigetre deportálják őt.32 Hasonlóan járnak el, ha a Habsburg-ház valamelyik másik tagja kísérelné meg a trón megszerzését Magyarországon. Hogy Magyarország új királyt választ magának, vagy új alkotmányt léptet életbe, azt Magyarország belső ügyének tekintik, amibe a kisantant nem szándékozik beleszólni. Burgenland jövőjéről Benes kijelentette, hogy annak minden körülmények között Ausztriához kell kerülnie. Magyarországnak teljesítenie kell a békeszerződés döntéseit és ez ellen sem propaganda, sem erőszak nem segít. Csehszlovákiának közvetlen érdekei fűződnek ahhoz, hogy Ausztria birtokba vegye a törvényesen őt megillető területet.3 3 29 AA. Bonn. Österreich. Po. 2. Bd. V. 1819. 80 AA. Bonn. Abt. II. Westungarische Frage. K. 274.105. 31 A döntés hátterében belpolitikai szempontok rejtőztek: a Schober-kormány és a polgári pártok azért nem kívánták a Volkswehr bevetését, mert annak soraiban a szociáldemokrata párt befolyása még igen erős volt, így nem akarták Burgenland visszaszerzésének erkölcsi dicsőségét a Volkswehrnek átengedni. 82 Beneä közléseit rendkívül érdekesnek találjuk, mert itt vetődött fel először a gondolat, hogy Habsburg Károly restaurációs kísérletének megismétlése esetén nem engedik őt vissza Svájcba, hanem valamilyen távolabbi és jól őrizhető szigetre száműzik, így is történt. Az októberi puccskísérlet után Károlyt a portugál partok előtt fekvő Madeira szigetre száműzték. 33 HHStA. NPA. K. 885. I/II. 90.
