Századok – 1976

Történeti irodalom - Wojtkiewicz; Stanislaw Strumph: A tábornok halála (Ism. Godó Ágnes) 157/I

TÖRTÉNETI IRODALOM 157 Külön témakörként szerepel a városi pecsét, címer ós zászló, mely a városi alkotmány témaköréhez tartoznék. Már fentebb — a második világháborúval kapcsolatban — említettem a védelemügy, háborús események tárgyi csoportot. Ez a városnak a polgárok által való védelmét, a lövészegyleteket ós lövöldéket, a helyőrségeket és a fontosabb háborús eseményeket jelenti. A városok leírása a következőkben újból visszatér a tagozódás elején már egyszer szereplő témakörhöz, a város területéhez (felszín, elhagyott helyek, földesúri viszonyok, határ, joghatóság, hozzá- és elcsatolások). Viszonylag nagy helyet foglalnak el a kötetben az egyes városok vallási viszonyai: így a reformáció előtti katolikus egyházi berendezkedések, a reformáció ós ellenreformáció, evangélikus egyházi berendezkedések, más vallási közösségek, szekták. Hasonlóan nagy témakör a szociális gondozás kérdése. Ez az egyes városok által fenntartott kórházak, szeretet- és szegényházak, járványházak, árvaházak, óvodák, jótékony alapítványok, orvosok, gyógyszertárak leírását jelenti. Ide kerültek ezenkívül az egyébként a kommunális rovatba tartozó kérdések is, mint pl. a vízvezeték, csatorna, világítás, fürdők, parkok, sétányok. Külön szerepel az oktatásügy (alsó-, közép- és felsőfokú intézmények) és a nyomdák, újságok, könyvesboltok. Minden városnál olvashatunk a várostörténeti forrásokról, bibliográfiákról, levéltárakról, könyvtárakról és múzeumokról. Amint látható, egyes városok leírásának tagozódása nem minden ellentmondástól mentes, a témakörök több esetben fedik egymást, illetve néhány esetben — mint pl. városi kormányzat, gazdálkodás esetében — további kutatás lett volna szükséges. Ezen hiányosságok ellenére — elsősorban az említett problémák figyelembevételével — jól csoportosítják a városok történetének lexikális adatait. Kritikai megjegyzésünk Herbert Knittler egyik megállapításával kapcsolatban van. Ali. lapon azt írja, hogy a József-féle 1786. évi Magistratsregulierung-nak Magyarországon nem volt jelentősége. Ezt mindenképpen helyesbíteni kell. A korszak kutatói előtt ismeretes az 1785. évi magyarországi Magistratsregulierung, mely csaknem korszakhatárt jelent a városi igazgatás történetében. A kötet nemcsak a várostörténet szakemberei, hanem a városi igazgatásban dolgozó tisztviselők, iskolák és a közművelődés számára készült. A közölt adatok néhány város esetében a város történetének modern bemutatásához nyújtanak történeti, topográfiai, statisztikai alapot. Olyan városok esetében, melyeknek története már feldolgozott, fontos kiegészítés, mivel korábban nem vizsgált kérdéseket is tárgyal. Az österreichisches Städtebuch második kötetére — elsősorban a városok bemutatásának tagozódására — felhívom a készülőben levő, vagy még csak tervezett helytörténeti lexikonok szerkesztőinek figyelmét. KÁLLAY ISTVÁN STANISLAW STRTJMPH WOJTKIEWICZ: A TÁBORNOK HALÁLA (Budapest, Kossuth Könyvkiadó. 1973. 261 1.) A szerzőnek sorrendben 29. könyve a lengyel történelem egyik legellentmondásosabb időszakának politikai, diplomáciai és katonai kérdéseiről ad tájékoztatást az olvasónak. Wojtkiewicz a londoni emigráns lengyel kormány sajtótisztje, Wladyslaw Sikorski tábornok egyik közvetlen munkatársa, sőt kifejezetten barátja volt, s így bepillantást nyerhetett a kulisszák mögött folyó politikai összecsapásokba. Ez a lengyel burzsoá csoportok közötti versengés, sőt az eszközökben nem igen válogató közelharc az emigráción belüli politikai vezetésért ós ezzel összefüggésben természetesen a háború utáni Lengyelország társadalmi-politikai irányításáért folyt. A magyar olvasóközönség előtt ezek az események csak kevéssé ismertek. Jó szolgálatot tett tehát a Kossuth Könyvkiadó a könyv magyar nyelvű közreadásával. A fordító, Bárkányi Zoltánné igényes, általában pontos ós közérthető tolmácsolása is hozzájárult, hogy Wojtkiewicz munkája egyszerre teljesítheti a népszerű történelem és az izgalmas olvasmány funkcióját. A magyar nyelvű kiadásnál azonban nem ártott volna figyelembe venni, hogy Sikorski tábornok politikája a magyar olvasó előtt nem ismert eléggé. Bármennyire is határozott a szerző véleménye az eseményekről és a tábornok magatartásáról, kívánatos lett