Századok – 1976

Történeti irodalom - Beyerly; Elisabeth: The Europocentric Historiography of Russia (Ism. Niederhauser Emil) 154/I

154 TÖRTÉNETI IRODALOSt 154 Az időrendbe szedett katalógus önmagában nem adna kellő segítséget, ha nem tartalmazna többszempontú mutatókat. Kötetünkben megtaláljuk a tulajdonosok mutatóját, amely a proveniencia szerint történő megközelítés lehetőségét tárja elénk, míg az írók mutatója a kéziratok íróit mutatja be az olvasónak. Végül a hasznosan bőre szabott általános névmutatóban mindenki szerepel, akinek a katalógusban szereplő darabokhoz bármi köze is lenne, akár azt írta, akár arról írt, akár tulajdonosa, akár felfedezője volt azoknak. Hogy a kötet hatalmas anyagmennyisége mellett is kis terjedelmű legyen, azt a rövidítések biztosítják, melyek jegyzékét a névmutató után találjuk. Ezt követi a konkordaneiajegyzék, ahol a gyűjteményről helyhiány miatt leválasztott újabbkori másolatok és a máshonnan a gyűjteménybe került darabok mai és régi jelzetét vetik egybe. A kötetet német nyelvű rövid ismertetés és az elején levő magyar nyelvű tartalomjegyzék német fordítása zárja. Végül szólnunk kell arról, hogy eltérően a korábbi kötetektől, a jelen kötet sajátos értékeit szem előtt tartva, nem a szokásos gépírásos szöveg került sokszorosításra, hanem a több betűtípust alkalmazó ós egyéb előnyökkel rendelkező nyomdailag kiszedett szöveget sokszorosították. Ismertetésemet zárva néhány, hozzáértését fitogtató recenzens vagy lektor rossz szokása szerint el nem hagyhatnám a nyomdahibák és apró következetlenségek, de főleg a saját elképzeléseim csokorba kötését, hogy azokat irreálisan, mintegy nagyító alatt az olvasó elé tárjam. Ám tudjuk, hogy minden emberi műben vannak hibák, ha mégis ebben a műben tisztelni tudjuk az emberi munkát (márpedig minden ízében méltó rá), akkor esetleges hibáival együtt is tiszteljük azt. ÉRSZEGI GÉZA ELIZABETH BEYERLY: THE EUROPOCENTRIC HISTORIOGRAPHY OF RUSSIA. AN ANALYSIS OF THE CONTRIBUTION BY RUSSIAN EMIGRE HISTORIANS IN THE USA, 1925—1955, CONCERNING 19th CENTURY RUSSIAN HISTORY (The Hague—Paris, Mouton, 1973. 385 1.) OROSZORSZÁG EURÓPA-CENTRIKUS HISTORIOGRÁFIÁJA. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN ÉLŐ OROSZ EMIGRÁNS TÖRTÉNÉSZEK OROSZORSZÁG 19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL 1925-1955 KÖZT MEGJELENT MUNKÁINAK ELEMZÉSE Miután az alcím valamivel többet árul el az Egyesült Államokban beterjesztett disszertáció tárgyáról, bevezetőben csak az Európa-centrizmus fogalmát kellene tisztázni. A szerző több helyen is magyarázza a fogalmat, mindig kissé másképpen, de úgy tűnik, lényegében azt a történetírást erti ezen, amely az orosz fejlődést az általános európai fejlődés részének tekinti, még ha utal is bizonyos különbségekre. A könyv valójában hót orosz származású történész főképp angol (és francia) nyelvű munkáit elemzi: Michael Florinsky, Michael Karpovich, Andrei Lobanov-Rostovsky, Anatole Mazour, Nicholas Riasanovsky, Leonid Strakhovsky és George Vernadsky. A névsor önkényes, hiszen pl. Vernadsky közismerten éppen az eurázsiai szemléletmód szószólója. De egyébként is, és ezt már a szerző is elismeri, hiszen emigránsnak azt tekinti, aki legalább gyermekkorában Oroszországban élt, de akkor miért kerül ide az 1923-ban Harbinban született Riasanovsky, míg a hasonló korú Marc Raeff már kimarad. Végül is persze azt kell nézni, hogy ebből a végeredményben szűk témából mit épít fel a szerző. Hogy a téma szűk, azt maga is érzi, ezért könyvének első fele szélesebb áttekintést ad, a szovjet, angolszász, francia és német történetírásnak Oroszországról adott képét is felvázolja, és a későbbiekben ezzel veti össze az emigránsok megállapításait. A téma még tovább körülhatárolt azáltal, hogy voltaképpen a 19. századi orosz történelemnek is csak három kérdését vizsgálja meg: a politikai modernizálódást a század első felében, a gazdasági modernizálódást a század második felében, és a külpolitikát (ezt is lényegében véve 1840 — 1890 közt). Az első témánál az autokrácia átalakulását és a dekabrista felkelést vizsgálja, ós úgy látja, hogy a tárgyalt történészek a múlt századi orosz konzervatív és a mai szovjet, általa radikálisnak nevezett értékelés közt mintegy