Századok – 1976

Történeti irodalom - Köpeczi Béla: Az „új baloldal” ideológiája (Ism. Szilágyi János) 135/I

TÖRTÉNETI IRODALOSt 135 fejlettségi szintjénél nem fontosabb szempont-e sokkal inkább a társadalmi berendezkedés közössége? Vagyis nemcsak azt akarom mondani, hogy bánjunk csínján és kritikusan a nyugat-európai fejlettségi színvonalbeli összehasonlításokkal, mert esetleg alaptalanul marasztaljuk el magunkat, hanem azt is, hogy helyzetünk reáUsabb megítélése érdekében a fejlett kapitalista országokkal történt indokolt összevetés mellett az elemzések során helyezzük el hazánkat — történelmileg és társadalmi berendezkedését illetően — a természetes környezetét jelentő kelet-európai szocialista országok körében is. így talán fejlettségi szintünkről alkotott képünk nemcsak sokoldalúbb, de hitelesebb, valóságosabb is lesz, hiszen ezek az elemző összevetések így már adekvátak, történelmitársadalmi „közös nevezőn" nyugszanak. Berend T. Iván — könyve előszavának tanúsága szerint — tisztában volt azzal, hogy az, aki napjaink égető kérdéseinek elemzésére vállalkozik, nem mondhatja ki e kérdésekben az utolsó szót. „A kellő történelmi távlat hiánya nyilvánvalóan hátráltatja a történelmi értékelés kialakítását és tévedéseket is okozhat" — írja. Ennek ellenére bátran vállalta a kockázatot, mert átérezte, hogy mily nagy a társadalmi igény a szocialista gazdaság történőiét átfogó szintézis iránt. Munkája hézagpótló mű mind a tudomány, mind a közművelődés számára. S ebben rejlik marxista gazdaságtörténeti szintézisének igazi nagy értéke. BÍRTA ISTVÁN KÖPECZI BÉLA: AZ „ÚJ BALOLDAL" IDEOLÓGIÁJA (Budapest, Kossuth Könyvkiadó. 1974. 259 1.) Fontos és szélesebb tudományos köröket is érdeklő kérdés ismertetésére vállal" kozott Köpeczi Béla. Az „új baloldal" korunk egyik sok belső ellentmondással telített mozgalma, amelyben haladó és retrográd elemek egyaránt feltalálhatók, s melynek tevékenysége, ideológiai hatása — közvetve vagy közvetlenül — érvényesül a szocialista országok politikai, társadalmi és kulturális életében is. Az „új baloldali" mozgalmak — Köpeczi Béla összefoglalása szerint — lényegében három fő csoportban jelentkeznek. Elsőként a hagyományos anarchista és trockista irányzatok helyezkednek el itt, ezekhez csatlakozott korunk egy további baloldali elhajló irányzata: a maoizmus. Áz „új baloldaliak" második csoportját a harmadikutas ultraradikális, szervezett tevékenységben kevéssé részt vállaló értelmiségiek alkotják. Végül a harmadik csoport az antikapitalista, neoromantikus fiatalokból kerül ki, akik az anarchistákhoz állnak közel, de jelentős részük elutasítja a szervezett politikai tevékenységet. Az „új baloldali" mozgalmak ós ideológiák társadalom- és ideológia-történeti szempontból is figyelemreméltóak. Egyrészt a kapitalista társadalom válságjelenségeit tükrözik, de jelzik a szocialista és kommunista mozgalmakban, egyes szocialista országokban érvényesülő elhajló irányzatok ós törekvések veszélyeit, a marxista —leninista irányvonaltól eltérő álláspontok káros voltát. Ideológia-történeti szempontból ugyancsak sok — pozitív és negatív jellegzetességeket egyaránt tartalmazó — adalékot szolgáltatnak a kor ideológia-történésze számára, itt is figyelmeztetve egyúttal a marxista—leninista ideológiától elhajló irányzatok veszélyességére, tudatot megzavaró káros hatásukra. Köpeczi Béla viszonylag nem nagy terjedelmű könyvében elsősorban az „új baloldal" ideológiájának ismertetésére és bírálatára vállalkozik. Eközben gazdaságitársadalmi hátteret rajzol az „új baloldali" ideológia kialakulásának jobb megérthetőségéhez. Mint írja: könyve főképp a népszerű vázlat igényével lép fel, s nem vállalkozik az egyes „új baloldali" eszmerendszerek részletes ismertetésére és kritikájára. A könyv törekvései e korlátok között is helyesek és hasznosak. Magyarországon ezekről a kérdésekről eddig még nem jelent meg hasonló átfogó mű. Tulajdonképpen még mindig keveset is tudunk az „új baloldali" mozgalmak fellépésének társadalmi ós ideológiai okairól, gyökereiről, terjedésüknek időszakonkénti gyorsulásáról, s hajlamosak vagyunk lebecsülni is veszélyességüket, hatásuknak érvényesülését. A kötet első fejezetei az „új baloldali" mozgalmak társadalmi és ideológiai okairól és gyökereiről nyújtanak átfogó ismertetést. A szerző hangsúlyozza, hogy az „új baloldali" mozgalmak elsősorban a kapitalista társadalom válságok által megrázkódtatott talaján jöttek létre. A kapitalista társadalom és eszmerendszer elvetése mellett azonban