Századok – 1976

Beszámoló - Mucsi Ferenc lást Jemnitz János - A Magyar-Csehszlovák Történész Vegyesbizottság tudományos ülésszaka (-r. –l.) 1106/VI

1116 beszámoló szlovák és magyar forradalmi értelmiséget összeköti a két nép dolgozóinak közös szenvedése. A munkásmozgalom eseményei iránti kölcsönös érdeklődés mellett az egymás kultúrája iránti érdeklődés is jelentős helyet kapott. A Dav Petőfiről, Bartókról, Balázs Béláról írt. Balázs Bélának egyébként is szoros kapcsolatai voltak a magyar és a szlovák értelmiséggel egyaránt, előadást is tartott Pozsonyban. A szlovák főiskolások Fábry Zoltánt is meghívták, tartson előadást, de ezt a hatóságok nem engedélyezték. A rendőrségi iratok közt azonban megmaradt előadásának vázlata, ebben megfogalmazta a szlovákiai magyar írók feladatát, a magyar reakció elleni harcot. 1931 májusában a szlovák főiskolások a Sarló helyiségében tanácskoztak, s itt négytagú bizottságot hoztak létre (ketten képviselték a Sarlót, ketten a szlovák főiskolásokat), hogy adják át üdvözletüket a magyar mezőgazdasági munkásság mozgalmával kapcsolatban letartóztatott Major István kommunista képviselőnek. Az 1932 augusztusában Amszterdamban megtartott béke-világkongresszuson ott volt a csehszlovákiai delegáció is, többek között V. Clementis és a Sarló egyik fiatal tagja, Dobossy László. A magyar és szlovák főiskolások együttműködésére a rendőrség is felfigyelt. A harmincas években ez az együttműködés már főképp a kommunista párt tömegszervezeteiben folyt. 1933 januárjában Gorkij-ünnepség zajlott le Pozsonyban, ennek magyar szónoka Fábry Zoltán volt. 1935-ben Laco Novomesky egy cikkében arra utalt, hogy a kulturális kapcsolatokon túl közösen kell harcolni a magyar és a szlovák nacionalizmus ellen. Magyar részről ezért szembe kell fordulni azzal a fölényeskedő magatartással, amely a magyar uralkodó osztályok sajátja. Ugyanakkor a szlovák sovinizmussal szemben a magyarok számíthatnak a szlovák baloldal támogatására. Jelentős volt az együttműködés a Szovjétbarát Szövetség keretein belül is, 1937-ben az Októberi Forradalom évfordulója alkalmából nagyarányú rendezvényre került sor. A szocialista kultúráért és tudományért címen közös előadássorozatot terveztek, V. Clementis és Major István részvételével. 1938 januárjában Lenin-emlékestet tartottak, ahol L. Novomesky és Major István adott elő. A Szocialista Akadémia, amely ezeket szervezte, az együttműködés újabb keretét adta. 1938 márciusában a Magyar Nap c. napilap különszámban emlékezett meg az 1848-as forradalom 90. évfordulójáról, L. Novomesky cikkében az aktuális tanulságokat vonta le a forradalom emlékéből, a közös harc fontosságát. Mindezeknek a kapcsolatoknak szerves folytatása és csúcspontja volt az a Csehszlovák Köztársaság megvédéséért folytatott 1938. évi közös küzdelem, amely már jól ismert a történeti és publicisztikai irodalomból — fejezte be előadását Arató Endre. Tilkovszlcy Lóránt, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos főmunkátársa tartotta az utolsó előadást „Nemzetiségpolitikai irányzatok Magyarországon az ellenforradalmi korszakban (1919— 1945)" címen. Eleve két irányzat meglétét mutatta ki, egy türelmetlen, erőszakos irányzatét, amely a történeti Magyarország felbomlásának okát abban látta, hogy nem magyarosította el idejében, megfelelő hatékonysággal a nemzetiségeket, s egy mérsékeltebb irányzatét, amely az asszimiláció finomabb