Századok – 1976

Beszámoló - Mucsi Ferenc lást Jemnitz János - A Magyar-Csehszlovák Történész Vegyesbizottság tudományos ülésszaka (-r. –l.) 1106/VI

beszámoló 1113 A kommunista párt vezetésével megalakított Szlovák Nemzeti Tanács biztosította — először a történelemben — a szlovák nemzet valóban független nemzeti létét. A nemzetiségi kérdést is másként tekintette, mint Benes és a londoni kormány. Benes a német és magyar nemzetiség kitelepítését tervezte, ezt akarta minden nemzetközi dokumentumba is bevétetni. A Szlovák Nemzeti Tanács ezzel nem számolt, egyetlen dokumentuma sem említi a kitelepítést. A magyar és a német nemzetiség vonatkozásában az egyének fasiszta kompromittáltsága, ill. antifasiszta magatartása volt az egyetlen kritériuma a megítélésnek. A fasizmus elleni harc a szlovák—magyar viszonyba is új, internacionalista elemeket hozott. A magyar antifasiszták támogatták a felkelést, a Kossuth-Rádió a szlovák példa követésére szólította fel a magyar népet. A szlovák kommunisták viszonyát a magyar és a német nemzetiségűekhez az jellemezte, amit Ladislav Novomesky mondott a londoni kormány kiküldöttének 1944 szeptemberében: differenciált elbírálásra van szükség. A demokratikus álláspontot mutatja a Szlovák Nemzeti Tanács szeptember 6-i rendelete, amely szerint a felszabadított területen meg kell hagyni mindazokat a német és magyar elemi iskolákat, amelyek 1938. október 6. előtt is működtek. Ezzel szemben a londoni kormány továbbra is a kitelepítéshez ragaszkodott. A felszabadított területen az emigrációs kormány elképzeléseitől függetlenül a nemzetiségi kapcsolatokat a mindennapos realitás szabta meg. A felszabadított területeken kedvezőbb körülmények közt szervezkedtek a magyar partizánok, ide érkezett meg a későbbi Petőfi-brigád vezérkara, majd Nógrádi Sándor partizáncsoportja, mindkettő innen verekedte át magát magyar területre, magyar nyelvű felhívásaikat is részben a felszabadult szlovák területen nyomtatták. A szabad szlovák sajtó hangoztatta rokonszenvét a magyar antifasiszták harca iránt. A magyar fegyverszüneti küldöttség is szlovák területről repült Moszkvába. A Horthy sikertelen kiugrási kísérlete utáni magyarországi fejlemények azonban bonyolultabbá tették a szlovák felkelők helyzetét; az a remény, hogy a szovjet hadsereg hamarosan megérkezik a felkelők megsegítésére, ezzel megszűnt. A szabad szlovák sajtó gyakran írt arról, milyen nehézségeket okoz a magyar ellenállási mozgalomnak a német és nyilas terror. 1944 végén megalakult az ideiglenes magyar nemzetgyűlés és kormány; ebben a Horthy-rendszer egyes képviselői is helyet kaptak. Ez a londoni csehszlovák kormányban kételyeket támasztott az új magyar kormány demokratikus jellegét illetően. Ebben szerepet játszott az is, hogy Londonban Károlyi Mihály szintén bizalmatlanságát fejezte ki a magyar kormány egyes tagjaival szemben. Benes mindent elkövetett, hogy a fegyverszüneti egyezménybe foglalják bele az ő elképzeléseit a nemzetiségi kérdés megoldásáról, ezt az igényt azonban a Szovjetunió nem támogatta, s így nem is került bele az egyezmény szövegébe. A felszabadult szlovák területen folytatódtak a harcok, magyar antifasiszták és a hadseregből megszökött magyar katonák részvételével. Több mint egy hónapig magyar nyelven is megjelent a felkelés illegális közlönye. 1945 február elején a Szlovák Nemzeti Tanács küldöttsége a felszabadított Kassára tette át működése színhelyét. Február 4-i első kiáltványa is mutatja, hogy nem fogadta el a londoni kormány álláspontját a kitelepítésről, csak azt követelte, hogy Szlovákia területét hagyják el a magyar fasiszta rezsim exponensei, akiket 1938 után a budapesti kormány küldött oda. A helybeli