Századok – 1976
Tanulmányok - Bán Imre: Korai felvilágosodás és nemzeti műveltség 1052/VI
korai felvilágosodás és nemzeti műveltség 1069 flamand oltárképek ihletésére.6 2 — A szintén messze földeket bejárt Tofeus Mihály egyszer nyilatkozik a képzőművészet ügyében, s akkor is fölényesen gúnyos elutasítással ilyképpen: „Hogy egy alávaló hitván, buja életű kép író, edgy magához hasonló rosz Aszszonyt meg szeretett, annak képit le irta 's alája tette, hogy Mária, azonban [=mindjárt] imádtatta: soha azt a Reformata Religio nem szenvedhette."63 E mérges nyilatkozatból mégis kitűnik: a szigorú kálvinista egyszer-másszor csakugyan megnézett egy-egy magas művészi értékű Madonna-képet, a belőlük áradó humanista világiasságon botránkozva meg. Befejezésül arra kellene felelnünk, hol, mikor és hogyan tette magáévá Rákóczi Ferenc ezt a magyar műveltséget. Az ilyfajta vállalkozás azonban nem egy, máig homályos kérdés megoldását igényelné, így inkább csak kurta utalásokra szorítkozhatunk. Nem tudjuk, mit kapott a fejedelem anyjától, mire tanította Badinyi János. Különösen hangzik a Confessiones kijelentése: nővérével alig tudott beszélni, mert a hazai nyelvet teljesen elfelejtette (plene oblitus), németül nem tudott, tehát a latint használta. Ezt a kijelentést még egyszer megismétli: hazatértekor a parasztok csodálkoztak anyanyelvének elfelejtése miatt.6 4 Rákóczi nyelvi és szellemi magyar rekreációja annál gyorsabb volt, s ez Bercsényivel és a környék nemességével történő állandó érintkezés során ment végbe. Lefoglalt könyveinek és bécsújhelyi olvasmányainak jegyzékén65 csupa idegen mű szerepel ugyan, de van közöttük egy magyar biblia is. A Confessiones kiemeli, hogy bécsújhelyi fogságában ismerte meg igazán a bibliát.6 6 Nincs kizárva, hogy ez már magyarul történt: ha igen, nyilván Káldit forgatta, akárcsak Mikes. A szabadságharc legelején (1703-ban) Rádavnak, sajátkezűleg, már szabatos kuriális magyarsággal ír. Midőn 1705-ben Des Alleurs első jelentését adja Rákócziról, kiterjedt nyelvtudását jellemezve, első helyre teszi a magyart.67 Államvezetése, kancelláriája —belügyekben — teljességgel magyar volt, s kibontakozó fejedelmi uralma a most már felekezeti korlátaitól megszabadított magyar művelődés szép virágzását ígérte. Eredményeink összefoglalásaként azt állapíthatjuk meg, hogy a 17. század magyar művelődésében a felvilágosodásnak csak előkészítő mozzanatai voltak jelen, a nemzeti tudatban viszont számos olyan eszme bukkant fel, amely az egységesülő nemzeti művelődés kibontakozását szolgálta. A rendinemesi nemzet- és történelemszemlélet mellett megjelentek az anyanyelvű iskola, a jobbágyvédelem, a szociális érzékenység megnyilvánulásai, a nemzeti bűntudat erkölcsi tartásra nevelő gondolatai, a magyar nyelv erős kultusza és az irodalom kiemelkedő teljesítményei, a magyar barokk ízlés rangos értékei. Rákóczi mindezeketa tendenciákat kibontakoztathatta volna, ha a történelmi viszonyok időt engedtek volna rá. Meggyőződésünk azonban, hogy szabadságmozgalma szellemi javakat is hagyott a 18. századra, s ezeket Bessenyei György nemzedéke már tökéletesen laikus értékrendben kamatoztatta. A felvilágosodás és a reformok korának nem kellett újra megtanulnia a kuruc kor szellemi hagyatékának becsületét, mert nem is felejtették el soha: éppen akkor vették elő, amikor a legnagyobb szükség volt rá. 62 Vö. Bán Imre, It, 1957, 233 — 234. 63 A szent soltárok. . . , 570. 64 Confessiones, Bp. 1876, 28, 41. 65 Heckenast Gusztáv: Ц. Rákóczi Ferenc könyvtára (1701) ItK, 1958, 24. 66 Confessiones, id. kiad. 115. 67 Rákóczi Tükör, Bp. 1973. II. köt. 135.
