Századok – 1976
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes R.: Társadalmi fejlődés és állami önállóság (Habsburg-abszlutizmus és független Magyarország) 1018/VI
1048 ] В,. VÁRKONYI ÁGNES Mindezeket a rendeleteket következetesen keresztülvinni a feudális társadalmi rendszerben szinte lehetetlen. Nagyon kevés eredmény is kemény és következetes munkát, főleg pedig időt kívánt. Háborús viszonyok között pedig a korabeli technikai színvonal következtében a jobbágyok robotkötelezettsége példátlanul megnövekszik. Hogy a közmunka mennyire terheli a szegénységet — írta Rákóczi sajátkezű levelében Ugocsa vármegyének, — ,,az iránt az az egeket verdeklő panaszok kiknek, kiknek emlékezetiben vadnak, melyhez képest jóllehet a sokrendbeli teherviselés alatt elalélt szegénységen megesett szívbéli szánakozásunk szerént kívánunk oly utakat s módokat mindenekben el követtetnünk, melyekbül napról napra kiáradó pihenését ki-ki érezhesse."62 Jellemző, hogy a szegénységen hatalmaskodó szolgabírót elzáratta, a szegénység kárát megtérítteti vele s megköveteli, hogy „azért a szegénységen semmi injuriât és bosszú állást nem fog tenni". Amikor pedig megtudta, hogy Sáros vármegye a nemesi insurrectió ellátására jobbágyportánként szekereket és élelmet szedetett össze, az ország törvényeire hivatkozva elrendelte, hogy a szekereket és élelmet adják vissza: „Mind Vezérlő-Fejedelmi s mind főispáni authoritásunkbul is meg nem engedj ük efféle opressioját az szegénységnek."63 A szécsényi országgyűlést követő hónapokban az új magyar államon belül a társadalmi ellentétek móginkább kiéleződtek: Rákóczi uralkodói módszereit a vármegyei nemesség egy része az első hónapoktól kezdve hevesen bírálta. 1706 folyamán pedig rendi-nemesi mozgalom bontakozott ki az új magyar állam ellen. A mozgalom feje, gróf Forgách Simon tábornok, úgy látta, hogy Rákóczi nagyobb zsarnok mint a császár, és abszolút kormányzatával szemben olyan állami berendezkedést javasolt, amely a megreformált arisztokrácia korlátlan hatalmát biztosítaná.6 4 Ugyanakkor szerte az országban antifeudális társadalmi harcok robbantak ki. A falvak, uradalmak népe nemcsak, hogy nem akarta, de nem is tudta tovább viselni a fegyvertfogók kiesésével és a katonaság ellátásával is megnövekedett terheket. Tarpa azért zendült fel, mert katonák, kaszások, aratók kiállításán kívül még ipari közmunkát is követeltek tőlük. A kézművesek 62 II. Rákóczi Ferenc Ugocsa vármegyének. Kistapolcsány 1706. ápr. 28. Ugocsa vármegye levéltára. F: 674 01': 8 No 469/4. Szovjetunió, Kárpátontúli Terület Állami Levéltára, Beregszász. 63 Instructio Szirmay Miklósnak és Budai Zsigmondnak. Eger 1704. ápr. 9. MTA Oklevelek. II. Rákóczi Ferenc Bertóti Ferenc senator és kassai vicegeneralisnak. 1706. ezept. 12. Archívum Rákóczianum. Szerk.: Thaly K. Pest 1873. I. köt. 676. 64 „Mi haszna volt pedig eddig is Magyarországnak, hogy királyok által regnáltatott (az egy szent István király és némely más királyokon kívül, az kik az igaz keresztény hitet és catholica religiot kiterjesztették) az politicus statusnak az, ki olvasta az Actakat, ítélje meg. Én ugyan az ország hasznára és közönséges jóra csupán ozélzó dolgokat keveset találok benne, és az én csekély vékony elmémet nem tudom megnyugtatni azon, hogy lehessen soká jó és csendes nyugalma az monarchia guberniumja alatt szegény hazánknak. Hanem mind Istennek az ő szent igéje, mind az ország törvényeinek indulatai, s mind pedig bizonyos praesagiumok és némely történeti dolgoknak példái arra visznek, hogy az Aristocratia az egyetlen egy medium (ha mindazonáltal jó rendben vitetődnék és helyezhetnék) az kiben állandóságát az magyarországi birodalomnak várhatnánk." Forgách írását tévesen Rákóczinak tulajdonítva kiadta: Császár F. : Rákóczi discursusai avagy II. Rákóczy Ferenc fejedelemnek a magyar nemzet örökösítését tárgyazó gondolatai. Pest, 1848. 6. A sok korszerű államelméleti gondolatot is tartalmazó érdekes mű részletesebb elemzése szétfeszítené tanulmányunk kereteit. Vö.: Forgách Simon Emlékiratai. Közli: Váradi Sternberg J. Századok, 1968. 1064 — 1065.
