Századok – 1976
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes R.: Társadalmi fejlődés és állami önállóság (Habsburg-abszlutizmus és független Magyarország) 1018/VI
TÁRSADALMI FEJLŐDÉS ES ÁLLAMI ÖNÁLLÓSÁG 102 ö „Időre van szükség, hogy a rendet bevezessük ott, ahol az sohasem volt" — fogalmazta meg Rákóczi államszervezői munkájának legnagyobb nehézségét. Rendi korlátlanság és a Habsburgok uralma kölcsönösen oda hatott, hogy Magyarországon példátlan anarchia uralkodott és a lakosságot belső ellentétek sokasága osztotta meg.3 3 Az országos politika kis közösségek helyi előnyeinek aprópénzeire devalválódott, törvényeket, rendeleteket kijátszó, túlélő, átvészelő egyéni sikerek fedtek el minden politikai távlatot. A Habsburgállam nevében politizáló pártok, a dinasztia, az udvari arisztokrácia és a magyar nemesség egy szűk rétegének érdekeit erőszakolták volna rá nagyobb közösségekre, és felszították az ország különböző indításból táplálkozó, és a lakosságot sokszorosan megosztó ellentéteit. Bevett gyakorlattá vált, hogy aki a császár ellen szólót vagy vámrendeleteit megkerülőt.feljelentette, az a vagyon vagy az áru jelentős hányadát kapta jutalmul. Többszáz, meg ezer tallérnyi vérdíjakat tűztek ki s a birtokszerzés kitaposott útja volt a tulajdonos gyanúba keverése vagy beárulása. Testvéreket fordított egymás ellen a vallási harc és végeláthatatlan pereskedésekben rokonok viaskodtak életre-halálra. Török, német, magyar, császári, kuruc, labanc katonák évtizedeken át tartó sarcoltatásai miatt a polgárság józan bizalmatlanságba burkolódzott. A jobbágyok izzó úrgyűlöletének elemi erejét Rákóczi a szabadságharc első napjától kezdve érzékelte. A nemesek pedig a támadás első heteiben még hangosan becsmérelték őt vagy fegyverkeztek ellene. Tiszabecsnél vármegyei hadakat kellett szétszórnia. Látta: a nemesség „nem tudta, melyik pártra álljon, mert egyformán félt a néptől és a németektől".34 Magyarországon tehát aki új államot akart teremteni, annak nem is lehetett más választása, mint hogy országos belső egységet hoz létre. Rákóczi államszervező koncepciójának tengelye: az ország társadalmát összefogni, a lakosságot egységbe szervezni. Politikájában nemcsak az a többlet, hogy mit akart, hanem hogy miként akarta céljait megvalósítani. Rendező elve mindvégig a „közügy", a „közérdek", „ahaza szabadsága", „boldogsága", „a közönséges jó". Ez érdekegyesítő politikájának tengelye. Nem érzelmi egységet fejez ki elsősorban, hanem ennél jóval többet: azt, hogv mindenkinek fel kell adnia partikuláris érdekeit. Az érdekek egyeztetése természetesen érdekek korlátozásával is jár. Feudális viszonyok között legkevesebb áldozatot a nemesi osztálytól kíván. Vármegyéket és szegénylegényeket, főurakat és városokat, nemeseket és mezővárosi cíviseket, jobbágyokat, földesurakat, a különböző felekezetűeket és a különböző nyelvű, szokású társadalmi csoportokat csakis államhatalmi keretek között lehetséges országos egységbe fogni. Rákóczi államának első okmánya az érdekegyesítés alapján szabadságharcot hirdető brezáni kiáltvány (1703. május 6.)3 5 fel a figyelmet. Vita, i. m. 1962. 95. Továbbá Heckenast G.: II. Rákóczi Ferenc könyvtára, 1701. ITK, 1958 (hangsúlyozza, hogy a fiatal Rákóczi az abszolutizmus legelterjedtebb kézikönyveit tanulmányozta), Köpeczi B. : Rákóczi Bossuet és Fénélon között. Tanulmányok a magyar—francia irodalmi kapcsolatok történetéből. Bp. 1970. 33 Várkonyi: i. m. 1972. Köpeczi В.: Kartéziánus politikai eszmék Magyarországon és Erdélyben а XVII. században ós а XVIII. század elején. ITK, 1975, különösen: 430 — 431. Összefoglalóan: Köpeczi—R. Várkonyi: II. Rákóczi Ferenc. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Bp. 1976. 34 II. Rákóczi Ferenc Emlékiratai. Fordította: Vas István. Bp. 1951 48 — 49 35 Esze T.: II. Rákóczi Ferenc brezáni kiáltványa. Századok, 1954.