Századok – 1976
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes R.: Társadalmi fejlődés és állami önállóság (Habsburg-abszlutizmus és független Magyarország) 1018/VI
TÁRSADALMI FEJLŐDÉS ÉS ÁLLAMI ÖNÁLLÓSÁG 1025 nézetek, ugyanúgy túlhaladott álláspont ma már „tiszta" egyedüli normát megtestesítő abszolutizmusról beszélni. A korai angol, majd a sikerek teljében megmutatkozó 17. századi francia, a sokáig kevés figyelemre méltatott svéd abszolutizmus, majd I. Péter uralkodási és országépítési reformjai sok azonos vonás mellett formai és tartalmi megoldásaikban számos sajátos, az ország társadalmi és gazdasági viszonyainak körülményeiből fakadó jellegzetességeket mutatnak. A politikai hatalom adott lényegét, a társadalmi osztályokkal szemben fennálló viszonyát tekintve azonban valamennyi abszolutizmusnak tekinthető. Erőteljesen befolyásolta e korai abszolutizmusok jellegét a két polgári állam, Anglia és Hollandia. Nemcsak mint intő példa, vagy gazdasági sikerei miatt irigyelt minta, hanem a nemzetközi gazdasági életben jelenlevő tényezőként is.4 A 17. század második felére az új államvezetés tapasztalatait már elméleti szinten rendszerezték, sőt mi több, összegezték. A központi hatalom kiépítésének Machiavelli által megfogalmazott klasszikus elvei a feudális államok abszolutizmus-elméletébe éppen úgy beépültek, mint a konszolidálódó polgári államok konföderációs tanaiba. A tridenti zsinaton indexre tett Machiavellit Richelieu rehab ilitáltatta. A nagy firenzei népszerűségére jellemző, hogy a 17. század végén egyik jezsuita támadójáról könyvárusok faragnak már élcet. Az államhatalom, a hadsereg és az adózás összefüggését tömören megfogalmazó mondatát Németalföld teoretikusa, Justus Lipsius is átvette: „sem a nemzetek csendessége fegyver nélkül, sem a fegyver zsold nélkül, sem a zsold adó nélkül meg nem állhat." Justus Lipsius Politikáját magyarra is lefordítják. Az abszolutista államhatalom jobbágypolitikájának alapelve legvilágosabb megfogalmazásban a Richelieu nevében kiadott Testament politique lapjain olvasható. Az államhatalomnak védenie kell a jobbágyságot, ajánlatos, ha az 4 A centralizált és abszolutista államhatalom és a gazdasági társadalmi fejlődés összefüggéseit a nemzetközi eredmények alapján először áttekintette az MTA Történettudományi Intézet I. magyar osztályán rendezett konferencia (1961 —1962) keretében. Molnár E. : Az abszolutizmus marxista meghatározásának alapvető elméleti kérdései. Vö.: Az európai abszolutizmusról és Vitazáró felszólalás. Történelmi Szemle (1962), 288 — 291, 299 — 301. Makkai L. : Általános bevezetés. Az angol abszolút monarchia. Köpeczi B. : A francia abszolút monarchia. Wittman T. : A spanyol abszolutizmus. Péter K. A német fejedelemségek központosításának újabb irodalma. Niederhauser E. : Az orosz abszolutizmus. Perényi J. : A török birodalom központi szervezete. Az abszolutizmus osztály viszonyairól, különösen a parasztság és az adózás összefüggéseiben kibontakozó nemzetközi vitába belekapcsolódva, Molnár E. : Az abszolutizmus gazdasági és társadalmi alapja Európában. Továbbá a kérdésről rendezett vitában: Elekes L., Pach Zs. P., Horváth M., Sinkovics I., Wellmann I., H. Balázs É. és Várkonyi A. hozzászólásai. MTA TTOK 1965. XIV. k. 3. sz. A francia és szovjet történészek vitájának irodalma: F. Várkonyi A.: A Habsburg-abszolutizmus és a magyarországi jobbágyság a XVI— XVII. század fordulóján. Századok, 1965, 683. Új szempontokat hoz az egyszemélyi hatalom, az arisztokrácia, hivatalszervezet, továbbá az új uralkodói eszmény, az állam ügyeit egymaga átlátó, képzett uralkodó kialakulásáról Bérenger : Pour une enquête européenne: Le problème du ministériat au XVIIe sièôle. Annales, 1974. Az összehasonlító utalások alapja. Molnár: i. m. 1965. V. L. Tapiê: La France de Richelieu et de Louis XIII. Paris 2e ed. 1967. (Richelieu megítélésének új szempontjaival.) Lemarchand: Crises économiques et atmosphère sociale en milieu urbain sous Louis XlV. Revue d'histoire moderne et contemporaine 1967 (a monopoliumok, adók elleni tiltakozások és a szegények szociális mozgalmaival szemben az államhatalom oldalán álló városi vezetőség és gazdagpolgárságról). A svéd és dán abszolutizmusról: A. S. Kan: A skandináv országok története. Ford: Gellért Gy. Bp. 1976. Mindemellett érdemes kézbevenni Mika Sándor elfelejtett munkáját: Mika S.: Richelieu bíbornok miniszter befolyása Franciaországra és Európára. Kolozsvár, 1879. 2*
