Századok – 1976

Történeti irodalom - Hiller István: A soproni egyetemi hallgatók mozgalmai a két világháború között (Ism. Fogarassy László) 989/V

990 TÖRTÉNETI IRODALOM 990 A szerző a népszavazás történetével foglalkozva, a jegyzetekben három oldalon sorolja fel az idevágó források bibliográfiai adatait és kritikailag is értékeli az általa felhasznált munkákat. Magam részéről ehhez annyit jegyeznék meg, hogy Sarah Wambaugh meglehetősen Victor Miltschinsky befolyása alatt áll, habár magyar szerzők angol, német vagy francia nyelven megjelent közleményeit ismerte. Sokkal tárgyilagosabbak Andrew F. Burghardt, de főleg C. A. Macartney. Megállapításuk szerint a népszavazás Magyarország javára dőlt volna el akkor is, ha teljesen korrekt formában zajlott volna le, de kisebb százalékarányban. E sorok írójának a felkutatott anyag ismeretében szintén nem volt oka ebben kételkedni. A „Hallgatók összeütközései a soproni rendőrséggel" című fejezet tanúsága szerint a diákság egyes szellemileg éretlen és felelőtlen, bohém elemei mind a népszavazás előtti, mind pedig utána következő időszakban zavarták Sopron közrendjét. Ilyen elemek a főiskolások közt a korai középkortól kezdve találhatók voltak; mindenesetre érdekes adalék az akkori Sopron korrajzához. Újdonságnak számít azon adat, hogy osztrákbarátok a soproni rendőrségen is voltak. A szerző nem lépett volna túl a könyv keretein, ha megemlíti, hogy az 1922. évi nemzetgyűlési választásokon Sopronban három jelölt közül (a szociáldemokrata Hébelt Ede, a legitimista gróf Andrássy Gyula és az egységpárti gróf Klebelsberg Kunó) az első menetben egyik sem kapott abszolút többséget. Dr. Schwartz Alfréd (a népszavazás idején németnyelvű magyarbarát röpiratok közzétevője) szerint a helyi hatóságok a második menetben kormányutasításra Hébeltet támogatták, hogy kibuktassák Andrássyt. Igaz, hogy ezt alátámasztó akta még nem került elő, hitelessége azonban, a Bethlen— Peyer paktumra való tekintettel, egyáltalán nincs kizárva. Ennyit kívánok hozzáfűzni „A hallgatóság magatartása dr. Hébelt Ede képviselővé választásával kapcsolatban" c. fejezethez. A következő fejezet, amely a hallgatók közt észlelt kommunista mozgalmakkal, sajtóterjesztéssel foglalkozik, még azoknak is újat mond, akik jól ismerik Sopron történetét. Az antiszemita diákmegmozdulásokkal kapcsolatban megjegyzendő, hogy azok Sopronban talán nemcsak azért voltak viszonylag enyhék, mert az ottani főiskolások közt alig volt zsidó, de valószínűleg az is hozzájárult, hogy a népszavazás idején az ottani zsidó hitközségekben nem folyt osztrákbarát agitáció. Hazafiasságukra Sós Endre külön hivatkozik a magyar városokban élő zsidókról írt könyvében. Az utolsó fejezetben a hallgatóság történetével kapcsolatosan esik szó a lengyel vonatkozásokról, a Volksbunddal és a német megszálló hatóságokkal felmerült súrlódásokról, végül pedig az SS-ek által végrehajtott önkényes kivégzésekről. A soproni diákság németellenes hangulatának egyik ösztönzője az is lehetett, hogy az Anschluss után a hazai német lakosság közt élénk nagynémet propaganda kezdődött, a burgenlandi magyar iskolákat pedig bezárták. Nem tartozik szorosan ide, de ha a Volksbundról szó volt, jó lett volna kitérni a német lakosok ún. hűségmozgalmának soproni vonatkozásaira is. Azt hisszük, hogy az idő már eléggé megérett ahhoz is, hogy a szerző elkészítse műve folytatását addig az időszakig, amikor a bányászati kar a brennbergi bányák kimerülését, illetve bezárását követőleg Miskolcra költözött és önálló egyetemmé alakult, FOGAKASSY LÁSZLÓ