Századok – 1975
Tanulmányok - Székely György: Posztófajták a német és nyugati szláv területekről a középkori Magyarországon 765/V–VI
786 SZÉKELY GYÖllGY emlegetett Kutnisch nevű posztót — nem csatlakozva Samuil Goldenberg 'Kutno-i' javaslatához — Kutná Hora (Kuttenberg) árujának foghatjuk fel. Ennek a cseh városnak ismeretesek középkori Kuttnis, Cutna, Kutten, Kutnis, Cuthniz, Cuttniss írásii névalakjai, amelyekből a posztónév értelmezhető.35 A Budai Jogkönyvben szerepel a brnoi posztó. A 95. pontban közepes szintű posztók sorában említik: prünner. A 424. pontban ugyancsak a középértéküek közt sorolják fel: prunner. A 441. pontban a középszint alatti rangsorba került: vonn Brunnisch. Ugyancsak általános érvénnyel igazolja forgalmát Sybenlinder János 1436. évi harmincadlistája, ahol az utolsó előtti vámtétellel szerepel: Brunner. Az 1457/58 évi pozsonyi posztóbehozatal keretében boroszlói polgárok csekély számú brnoi posztót vittek át a harmincad vámon. Történetírásunk ezért tartja számon a XIV. század végétől magyar nagykereskedők megjelenését a brnoi vásárokon, s mint közönségesebb posztót a brnoit a XV. században.36 Hosszú pályafutást ért meg Magyarországon Jihlava (Iglau) morva város német nevén ismert posztója. Felmerülhetne a gondolat, hogy már a Budai Jogkönyv (Ofner Stadtrecht) 424. pontjának posztófelsorolásában ez fordul elő: iglichs tucher. Ha ez városnevet jelezne, akkor sem Jülichre, hanem Iglaura kellene gondolnunk, mert a brünni posztó után következik. De inkább a 'jegliche 'minden' szót látom benne a pont szerkezete alapján, amelyben ismételten fordul elő posztónevek csoportja után összefoglaló megjelölés az azonosan értékelt posztók csoportjára. Első előfordulását így a Sybenlinder-féle 1436. évi harmincadtarifa adatában láthatjuk, ahol két cseh-morva hely között szerepel: Yglawer. Az iglaui posztó az 1457/58 évi vámszabás szerint a legkevésbé értékesek között szerepelt, Ulrik kalmár ilyen árut is behozott Pozsonynál. Ennek az árunak importja más helyzetet foglalt el azóta, hogy a város tartósan egy birodalomba került Magyarországgal. A XVI. században a királyi Magyarországba (ma Szlovákia) eső harmincadjegyzékek tanúsága szerint Morvaországból és a közeli Teschen hercegségből főleg iparcikkeket szállítottak a Kárpátokon belülre, első helyen posztót, míg a királyi Magyarország állatokkal s nyersbőrrel vett részt a külkereskedelemben. Ez megfelelt a XVI. századi morva polgárság gazdasági erejének. Ebben az exportszerkezetben volt nagy szerepe a morva posztónak: a zsolnai harmincadon 1529: stamina moravicalia, 1530: stamina moravicalia, panni moravicalis stamina, 1531: stamina moravicalia, 1532: panni moravicalis petias, stamina moravicalia; a trencséni harmincadon 1557 és 1558: panni moravici petias. A Kolozsvárra 1599-ben vitt áruk között szerepel a morva posztó (Moravia). Ez mindenkor az iglaui és egyéb ottani fajták gyűjtőneve. Mégis, távolabb az iglaui posztó olykor a maga nevén is előbukkan: a Nádasdiak számadásaiban 1550 körül: Iglen, mint olcsóbb posztófajta (1 vég 7 forint), Alsólendva mezőváros 1558. évi árszabásában: igler mint legolcsóbb „közposztó", a váci török vámkönyvekben 1560-ban: igler mint olcsóbb áru, a budai török vámnaplókban 1571-ben, 1573-ban és 35 J. L. Charles: op. cit. 252; Wolfgang v. Stromer: op. cit. 790; Josef Pelikán' op. cit. 88-89; Karl Mollay: op. cit. 95,424, 441. pont és 222 — 223. о.; Kováts Ferenc: i. m. 52, 99, 102, 211; Vármúzeum, Mályusz-fele nagyméretű regeszták, kézirat 102. sz.; György Székely : op. cit. 28; S. Goldenberg : Comertul, productia si consumul. . . 883—884; Hermann Oesterley : op. cit 371. 36 Kováts Ferenc: i. m. 102, 103, 163, 211; Karl Mollay : op. cit. 95, 424, 441. pont és 222. o.; Vármúzeum, Mályusz-féle nagyméretű regeszták, kézirat, 103. sz.; Szűcs Jenő: i. m. 22, 184.
