Századok – 1975
Tanulmányok - Székely György: Posztófajták a német és nyugati szláv területekről a középkori Magyarországon 765/V–VI
784 SZÉKELY GYÖllGY hoz esnek legközelebb.2 8 Ezt a felfogást támogatják — bár nagy időbeli űr után — Endrei Walter ismeretei a Vectigal-okban többször előforduló „Rotenburg" névről. Egyízben ismerem a schwabaehi posztó említését. 1501-ben a kincstartó lehetővé teszi Bártfa városnak, hogy a magyar királynak járó adóját két másik posztófajta mellett schwabachi posztóban fizetheti. A kincstartó bizonyára tudta, hogy ilyen áru van a városban.2 9 5. A délnémet kereskedelmi tőke és textilipar körzeténél is közelebb estek az osztrák tartományok. Pozsonyba az 1457/58 számadási évben Alsó-Ausztriábölls jöttek árut behozok. A királyi Magyarország nyugati végein az osztrák finomabb posztó is piacra lelt.3 0 A Budai Jogkönyv (Ofner Stadtrecht) 95. pontja a legolcsóbb posztókkal helyezi egy szintre a bécsi lodent: wiennerr loden. A 424. pont szintén a legolcsóbb posztók végére helyezi a most tárgyalt árut: wiener Loden. De értékesebb, mint az erdélyi loden. A 441. pont a durva posztókkal helyezi egy sorba a bécsi lodent: wyner laden. Ez az árszint mutatja, hogy Bécs (és általában Ausztria), mint közeli helyek már csak a legolcsóbb áruban kezdhettek versenyt a megszokott jobb árukat nem érintve. Az 1457/58 évi pozsonyi harmincadjegyzékben is előfordul, Wintperger Ulrik kalmár 4 véget hozott be: wienner lodn.31 Sybenlinder János 1436. évi harmincadjegyzéke tartotta fenn annak emlékét, hogy behozták Magyarországra Alsó-Ausztriából a tullni lódent: Tulner loden. Ez a legolcsóbb posztóknál is kisebb vám alá esett, azok értékének felét sem érte el.3 2 6. A kelet-közép-európai posztók között tartják számon a brnoit, jihlavait, olomoucit, görützit, boroszlóit s a lengyel posztót. Kivételesen még németországi árut is ide csatolhatunk, ha szomszédságukból eredt. Ezek előretörése új forgalmi korszakot jelent, egy kitűnő erdélyi gazdaságtörténész meggyőző álláspontja szerint: flamand, rajnai, délnémet és olasz áruk helyett középeurópai áruk: Szászország, Szilézia, Csehország, Morvaország (még a lengyelt is odaveszi, de ezt dokumentálni kevéssé tudta) kerülnek előtérbe. A juhtenyésztő Szilézia posztóiparának működését a Lengyelországból és Magyarországból már korán beszerzett olcsó gyapjú is segítette. Csehországiak tették ki a linzi vásárokon megfordult posztókereskedők egyharmadát. 1457/58 számadási évben Pozsonyba Cseh- és Morvaországból, Sziléziából is jöttek árut behozok. Szilézia középső és alsó részein, amit még a magunk részéről megtoldunk Lausitz olykor elfeledett iparával, jelentősen fejlődött a textilgyártás. így ért-28 Kováts Ferenc: i. m. 211; Vármúzeum, Mályusz-féle nagyméretű regeszták, kézirat 103. sz.; Hermann Oesterley : op. cit. 548 — 549. TM Iványi Béla : i. m. II. k. 3587. sz. 30 Kováts Ferenc: i. m. 181; Zimányi Vera: A Rohonc—Szalonaki uradalom és jobbágysága a 16 — 17. században (kandidátusi értekezés tézisei. Bp. 1966). 17. 31 Karl Mollay : op. cit. 95, 424, 441. pont és 223. o.— Kováts Ferenc: i. m. 172. 32 Kováts Ferenc: i. m. 211; Vármúzeum, Mályusz-féle nagyméretű regeszták, kézirat 103. sz.
