Századok – 1975

Krónika - Az ellenállási mozgalom történetének kutatására kiírt pályázat eredményei 749/III–IV

750 KBÓNIKA ellenállási mozgalom kutatói is, hanem a pályázat új összefüggések felismerését és a kutatás további irányának meghatározását is elősegíti. Számos új okmány, fénykép, röplap és eddig számunkra ismeretlen dokumentum került napvilágra. A tudományos feldolgozások pedig olyan fontos, egyes esetekben vitatott területek feldolgozását végezték el, amelyek eddig vagy kívül estek a kutatók érdeklődési körén, vagy pedig ezeknek csak bizonyos részeredményei voltak ismertek. Feltűnő, hogy a feldolgozások és memoárok közel kétharmada a katonai ellenállás történetével foglalkozik. Ezek fontos, eddig elhanyagolt, vagy kevésbé kutatott területeket tárnak fel, értékesen segítik a katonai ellenállás keresztmetszetének teljesebb megrajzolását. Miközben ennek fontosságát hangsúlyozzuk, megjegyezzük, hogy viszonylag kevesebben fogtak tollat azok közül, akik a KMP vezette ellenállásban közv .clenül, vagy közvetve vettek részt, s azok közül is, akik a polgári ellenállás területén dolgoztak. Reméljük, a pályázat lezárása nem jelenti az antifasiszta küzdelem további kutatásának, az emlékek, okmányok összegyűjtésének befejezését, hanem a pályázat sikere ösztönzést ad a benne résztvetteknek és másoknak is, hogy tovább munkálkodjanak nemzetünk története e tudományos, politikai és erkölcsi szempontból egyaránt fontos szakaszának, egyes eseményeinek, emlékeinek további és minél teljesebb feltárásán. II. 1974. június 30-ig, a pályamunkák benyújtásának terminusáig összesen 85 pályamű érkezett be a Magyar Történelmi Társulat címére. A Pályázati felhívás értelmében a pályamunkákat műfaji szempontból két kategóriába soroltuk: a jeldolgozások és a visszaemlékezések kategóriájába. Műfaji szempontból azonban sokszínűbbé vált a pályázat, ezért esetenként nehéz volt eldönteni, melyik pályamű melyik kategóriába tartozik. A Bíráló Bizottság úgy döntött ebben a kérdésben, hogy nem ragaszkodik mereven a szakmailag sem eléggé tisztázott műfaji kritériumokhoz, hanem a döntésnél elsősorban a beküldött művek tudományos, politikai stb. értékeiből indul ki. Ezt figyelembe véve a beérkezett pályaművek megoszlása a következő: I. Feldolgozások 33 II. Visszaemlékezések 52 A feldolgozások csoportjába tartozó pályaművek további műfaji megoszlása a következő: monográfia 5 tanulmány 8 tanulmánykötet 2 dokumentumkötet 3 bibliográfia 2 regényes feldolgozás stb. 13 A pályaművek döntő többsége (81) egyéni munka, 4 pályaművet több személy, illetve szerzői kollektíva készített. A pályaművek többsége publikálatlan kézirat. A már megjelent munkák száma 5, ebből 2 feldolgozás, 3 visszaemlékezés. A pályaművek benyújtóinak személyére vonatkozó adatok alapján a pályázók összetételéről a következő kép alakítható ki: A pályázók száma eltér a benyújtott pályaművek számától: összesen 80 (néhányan két pályamunkát nyújtottak be, egyes munkák pedig több szerző alkotásai). A pályázat témájából fakad, hogy a pályaművek készítői túlnyomó többségben férfiak, közöttük csak 5 nő akad. 79-en magyar állampolgárok, külföldi állampolgár 1 fő, a csehszlovákiai Balázs Béla újságíró, aki két pályamunkával is jelentkezett. A pályázók között jóval több a vidéki mint a fővárosi. (Fővárosi lakos 27, vidéki 52.) Ez a tény önmagában is örvendetes, arról tanúskodik, bogy a jól megválasztott témájú pályázatok országos érdeklődést váltanak ki. A nagy egyetemi városok és iparvárosok, megyei központok mellett (Szeged, Miskolc, Debrecen, Kaposvár) jelentkeztek a nagy bányavárosok lakói is: több pályamű érkezett Salgótarjánból, Tatabányáról, Ajkáról. A pályázók között történész, könyvtáros, levéltáros pusztán 5 van, a többi szerzőnek nem hivatása a történetírás. Feltűnő, hogy a pályázók között milyen nagy az idősebb korosztály, a nyugdíjasok részaránya. (A 80 főből hozzávetőlegesen 28.) Többségüket pályaművük elkészítésekor az a törekvés ösztönözte, hogy az ellenállási mozgalomma