Századok – 1975
Történeti irodalom - Winstanley; Gérard: The Law of Freedom and Other Writings (Ism. Árvayné Rényi Zsuzsa) 728/III–IV
728 TÖIITÉNETI IRODALOM Az 1916-os írországi felkelés című írásából a kővetkező részt: „Az ír nemzeti felkelés, amelynek évszázados története van s amely az osztályérdekek különböző szakaszain és kombinációin ment át. . . megnyilvánult a városi kispolgárság egy részének és a munkások egy részének utcai harcaiban, hosszú ideig tartó agitáció, tüntetések, újságbetiltások stb. után. Aki az ilyen felkelést puccsnak nevezi, az vagy a legrosszabb fajta reakciós, vagy pedig doktriner, aki teljesen képtelen a szociális forradalmat mint eleven jelenséget elképzelni. . . A szociális forradalom Európában nem lehet egyéb, mint a minden rendű és rangú elnyomottak és elégedetlenek tömegharcának kirobbanása. . . A kis nemzetek, amelyek az imperializmus elleni harcban önálló tényezőkként erőtlenek, szerepet játszanak, mint azoknak az erjesztő anyagoknak, azoknak a bacillusoknak egyike, amelyek elősegítik, hogy a színtérre lépjen az imperializmus ellen harcoló igazi erő — a szocialista proletariátus. . . Az írek akkor lázadtak fel, amikor az európai felkelés még nem érett meg..." (Lenin Művei, 22. k., 370—376). A könyv a továbbiakban 1922-ig kíséri az angol-ír ellenségeskedések történetét hangsúlyozottan az angolok szempontjából. Az írek politikai éretlenségének — és nem az angolok sokéves aknamunkájának — eredményét látja az 1922. december 6-án ratifikált, Írországnak dominiumi státuszt adó angol—ír szerződés után kitört polgárháborúban, amely több mint egy évig folyt a szélsőséges republikánusok és a szerződést megkötő, Észak-Írországról lemondó kormány között. Befejezésül a kettéosztott Írországról ír Norman igen vázlatosan, hangsúlyozva Írország megosztottságának szükségszerűségét. A könyv egésze adatszerűen megbízható képet ad a XIX.—XX. századi ír történelemről, azonban a szerző minden célkitűzése ellenére is elfogultan, angol szempontból vizsgálja az eseményeket. Pók Attila gerard winstanley: THE LAW OF FREEDOM AND OTHER WRITINGS (Pelican Books. 1973. 394 1.) A SZABADSÁG TÖRVÉNYE ÉS MÁS ÍRÁSOK A Ch. Hill szerkesztésében és előszavával megjelent könyv az angol polgári forradalom digger vezetőjének, Gerard Winstanley püspöknek 1649— 62 közt írott pamfletjeit tartalmazza. A dokumentumgyűjteményben szereplő röpiratok teljes képet nyújtanak Winstanley nézeteiről s nyomon követhetjük társadalomkritikájának radikalizálódását e három év alatt. Winstanley szerepe sokáig nem volt közismert; Hill bevezetőjének tanulsága szerint a XIX. században fedezték fel és az amerikai Henry George, ill. a német Edward Bernstein népszerűsítették. Winstanley a forradalom éveiben üstökösként tűnt fel, de 1649 előtti, ill. 1652 utáni működéséről keveset tudunk. Winstanley írásait 1648-ban adták ki először: három teológiai értekezést publikált, melyben a gazdag — szegény ellentétet ostorozta. Ezt követte első politikai fellépése: 1649-ben felszólalt az Alsóházban a bekerítések ellen, azt követelve, hogy a köz- és parlagföldeket adják a köznépnek. A forradalmi események sodra azonban már e követelmények megvalósítását állította előtérbe; 1649 áprilisában a diggerek egy csoportja, Winstanley vezetésével a London melletti St. George hegyen elfoglalta s közösen művelni kezdte a parlagföldeket. A földfoglalást radikális hangvételű nyilatkozatban jelentették be. A „The Poor Man's Advocate" с. röpirat a Winstanley parlamenti felszólalásában sürgetett földosztást követelte, s rámutatott, hogy az összes parlagföld megművelésével akár a lakosság tízszeresét is földhöz lehetne juttatni. 1649-ben a bekerítések következményeinek problémája és az adózás még nem voltak megoldott kérdések, s a szegények készek voltak a radikális fellépésre. A diggerek elméletének először Surrey megyében lett visszhangja; a Londonhoz közeli megyékben ugyanis nagy területű koronabirtokok voltak. A digger eszmékkel való szimpatizálás, ill. a digger aktivitás a környező megyékben terjedt tovább, olyan területeken, ahol a bekerítések révén nagy birtokok jöttek létre. A magukat „igaz leveliereknek" nevező diggerek 1649 áprilisában kinyomtatták a „The True Levellers Standard Advanced" c. nyilatkozatot, melyet Winstanley és 14 más digger vezető írt alá, júliusban pedig a híres „Declaration from the poor oppressed people of England. . ." röpiratot. A két pamflet tartalmazza Winstanley politikai elméletének főbb téziseit.
