Századok – 1975

Beszámoló - Tudományos ülésszak Magyarország felszabadulás utáni agrárpolitikájáról és agrárátalakulásáról (Steinbach Antal) 693/III–IV

706 TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK A FELSZABADULÁS UTÁNI AGRÁRPOLITIKÁRÓL 706 sek a termelőszövetkezetekbe, mint a helyi parasztok.) S abban is, hogy a kilépési hullámok idején a belső telepesekből lett tagok kitartóbbaknak, szilárdabbaknak bizonyultak. Az 1957-es kilépési hullámot követően Zalában, Somogyban és Baranyában a termelőszövetkezeti mozgalomnak csaknem újból kellett indulnia. Az átszervezés 1969 és 1961 között már gyorsan ment, de a közös gazdaságok politikai és gazdasági megszilárdítása vontatottabban haladt, mint az ország más vidékein. Termelőszövetkezeti mozgalmunk jelenlegi fejlődési szakaszának problémái közül kettővel foglalkozott tüzetesebben az előadó. Az egyik, belső probléma parasztságunk elöregedésének tendenciája, mely azzal fenyeget, hogy a mezőgazdasági népesség cseökkenósónek üteme ahelyett, hogy követné, megelőzi és meghaladja a mezőgazdaság technikai bázisa fejlődésének ütemét. A legutóbbi évek tapasztalatai arra mutatnak, hogy nem a jövedelmi viszonyok az alapvető okai annak, hogy a fiatalság nem vonzódik a mezőgazdasági munkához. Az előadó egyik legfontosabb okként a nyugdíj-korhatár magas voltát, valamint a nyugdíjalap alacsonyságát (fele sincs az iparinak) említette. (Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Dél-Dunántúlon, átlagosan, egy 66 éves termelőszövetkezeti tag 700, egy 60 éves munkás 1300 forinttal mehet nyugdíjba.) Mezőgazdaságunk másik — külső okokból következő — problémája, hogy jelentős fejlődése ellenére, a mezőgazdaságnak a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása, azaz nettó termelési értéke nem éri el az 1951. évi szintet sem. Ennek fő okát az előadó abban jelölte meg, hogy különösen a hatvanas évek eleje óta a jövedelemelvonó funkciót az iparnak a mezőgazdaságba való behatolása tölti be, amely főként az ipari eredetű anyagok árának rohamos emelkedésében mutatkozik meg. (1960-ban 100 Ft anyagköltségre 118 Ft nettó termelési érték jutott, míg 1973-ban már csak 74 Ft.) Ez a tendencia nem hazai specialitás, hanem az egész világgazdaságban markánsan érvényesülő folyamat. Végezetül az előadó egy, a szövetkezeti parasztságnak a közös gazdasághoz való viszonyát vizsgáló, 1971 és 1972 tavaszán végzett szociológiai felmérés tanulságait ismertette. A felmérés a tagok szövetkezetükhöz való viszonyát 86 : 14 arányban pozitívnak mutatta. Hozzállásuk függött koruktól, részesedésük mértékétől, belépésük idejétől, párttagsági viszonyuktól, műveltségi szintjüktől, de egyáltalán nem függött vallásosságuktól és belépés előtti vagyoni helyzetüktől. Ez utóbbi jelentős, pozitív irányú tudati változásra utal. A felszólalások sorát Steinbach Antal egyetemi adjunktus (ELTE Bölcsészettudományi Kar) „Az állami gazdaságok gazdaságpolitikájának átalakítása 1957-ben" című korreferátuma zárta. Az állami gazdaságokat az ellenforradalom idején nem érte nagyobb anyagi kár, az okozott politikai kár — a gazdaságok gazdasági-politikai vezetésének szétzilálása — azonban jelentékeny volt. Az ellenforradalom okozta nehézségeket az állami gazdaságoknak rövid idő alatt sikerült leküzdeniük. Megoldásra várt viszont gazdálkodásuk megjavítása és végleges helyük megtalálása az MSzMP kialakuló új gazdaságpolitikájában. Az MSzMP 1957 júliusában hozta nyilvánosságra agrárpolitikai téziseit, melyek az állami gazdaságok feladatait is körvonalazták: legyenek a korszerű szocialista nagyüzem mintagazdaságai, a termelőszövetkezeteket lássák el minőségi vetőmagvakkal, tenyészállatokkal stb. Emellett az állami gazdaságoknak továbbra is szerepet kellett vállalniuk az állam terménytartalékainak biztosításában és bizonyos speciális növénykultúrákból export és hazai igényeket kellett kielégíteniük. A feladatok eredményes ellátása érdekében az állami gazdaságok 1 956 végén szervezeti változtatásokat hajtottak végre. A Földművelésügyi Minisztérium keretében működő Állami Gazdaságok Főigazgatósága létrehozásával egységes irányítás alá vonták a korábban 11 minisztérium illetve főhatóság irányítása alá tartozó gazdaságokat. "