Századok – 1975
Beszámoló - Tudományos ülésszak Magyarország felszabadulás utáni agrárpolitikájáról és agrárátalakulásáról (Steinbach Antal) 693/III–IV
TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK A FELSZABADULÁS UTÁNI AGRÁRPOLITIKÁRÓL 693 A kisebb hibákkal kapcsolatban kijelentette, hogy azokat természetesen kijavítja, majd ismételten megköszönte az opponensek elismerő szavait. Jemnitz János ezután Dolmányos István hozzászólására reflektált, elsősorban a személyekkel kapcsolatban felvetődött kérdésekre. Kautsky 1914 telén elhangzott kijelentésével kapcsolatban Jemnitz János kijelentette, hogy annak előzményeként már augusztusban nem akarta megszavazni a hiteleket, s egészében mindenki úgy értékelte Kautsky téli kijelentésót, hogy az világos elhatárolódás a jobboldaltól. Kollontájjal kapcsolatban Dolmányos István vitatta azt, hogy 1916-re egyetértés alakult volna ki Lenin és Kollontáj között; Jemnitz János azt hangsúlyozta, hogy erre vonatkozóan Lenint idézte, de nem vitatja azt, hogy bizonyos, nem túl jelentős eltérés volt közöttük 1915-ben. Ezt mutatja az amerikai út és az, hogy Kollontájnak kapcsolatai voltak az internacionalista mensevikekkel. Lenin viszont szoros munkakapcsolatokról adott értékelést. Jemnitz János szerint Dolmányos István tulajdonképpen az 1920-as vitára utal, amely azonban nem tartozik a disszertáció témakörébe. A Csicserin sajátos helyzetéről írottakat Jemnitz János továbbra is fenntartotta, s ismételten aláhúzta, hogy „teljesen egyéni és egyedi jelenségről van szó, ami a levelezésből teljes világossággal kitűnik, mind a forradalmi platform megtalálásában, mind az egész folyamat kezelésében". Az előzményeket illetően kifejtette, hogy a Balkánon az annexiós válsággal kezdődött ugyan lényegében a háború, de ha az angol vagy a francia munkásmozgalmat vizsgáljuk, akkor egészen más előzményeket kell figyelembe venni. Az anarchistákkal kapcsolatban megköszönte Dolmányos István észrevételét, hogy voltak anarchista-nacionalista jelenségek is, kijelentette azonban, hogy aligha vitatható: „az anarchizmus és az egész anarchista mozgalom szinte végig, egész fejlődése történetében eklatánsan antimilitarista és antinacionalista". A pacifizmus kérdésével kapcsolatban Jemnitz János kiemelte, hogy jellegzetes az elválás a munkásmozgalomban a szociálsoviniszta ós a pacifista irányzat között. Hivatkozott arra is, hogy a diszszertációban igyekezett kidomborítani az átmeneteket is, tehát azt, hogy valaki nacionalista beállítottságú volt ós később lett pacifista, vagy ellenkezőleg. Rámutatott arra is, hogy a semleges országokban is van közös átfogó ismérv: „egyrészt a háború elítélése Európában, illetve internacionalista akció". Zsigmond László akadémikus, a bíráló bizottság elnöke a vita zárszavában azon véleményének adott kifejezést, hogy a jelölt minden vonatkozásban teljes mértékben eleget tett a követelményeknek. A vitában felmerült számos részkérdés az érdekeltek között további megbeszélések tárgya lehet. A Bíráló Bizottság határozatában javasolta a Tudományos Minősítő Bizottságnak, hogy Jemnitz Jánosnak ítélje oda a történelemtudományok doktora fokozatot. Pál Lajos Tudományos ülésszak Magyarország felszabadulás utáni agrárpolitikájáról és agrárátalakulásáról Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán az Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék helytörténeti munkaközössége 1975. április 8-án „Agrárpolitika és agrárátalakulás Magyarországon a felszabadulás után" címmel jubileumi tudományos ülésszakot rendezett. Az ülésszakot Pölöskei Ferenc tanszékvezető egyetemi tanár nyitotta meg. Bevezetőjében elmondotta, hogy a Helytörténeti Munkacsoport tíz esztendeje alakult meg Andics Erzsébet professzor kezdeményezésére, Szabad György professzor és Mészáros Károly egyetemi docens közreműködésével. Azóta évről-évre tudományos konferenciákon ad számot a helytörténetírás eredményeiről. Ezeken a konferenciákon neves tár-
