Századok – 1975
Közlemények - Barta Gábor: Georgius Zekeltől Dózsa Györgyig 63/I
GEOHGIÜS ZEKELTŰL DÓZSA GYÖBGYIG 69 Lando, a Wunderzaichen és Panormitanus V Miért beszélne mellé Klinisch Mátyás káplán maga-mentegetéseiben (1514. aug. 25.), illetve Ladislav Sternberg cseh fóúr július 4-i prágai értesüléseket továbbító leveleiben?27 A korabeli irat-anyagban tehát egyetlen olyan adat sincsen, amely alátámasztaná a Székely Dózsa György keresztes vezérségéről szóló állítást. Ezzel szemben egy újabban előkerült forrásunk alapján elég határozottan merem állítani: a szerveződő keresztes hadnak valaki más volt a parancsnoka. A toborzó ferences barátok egyik iratának kivonatát — egy custos „alkalmas" frátereket bíz meg a szervezésben való részvétellel — egy formuláskönyv fönntartotta. Az eredetiben meg volt nevezve a keresztesek kapitánya, de az átíró szokás szerint jelzéssel helyettesítette a nevet: „ilyen és ilyen M, a mondott hadjárat vezére és vezetője." A formuláriumokban vagy N, vagy T helyettesíti a neveket, vagy azok egyes elemeiből készítenek rövidítéseket. A mi írnokunk is így járt el, s a fontosabb neveknél megtartotta a keresztnév kezdőbetűjét (pl. „Ъ de tali" alakot használ). A kérdéses betű ezek szerint valamely keresztnév első betűje.28 Vagyis: hacsak az íródeák nem tért el saját logikájától, о kereszteshad eredeti parancsnoka egy М-betûvel kezdődő keresztnevű személy volt. Hogy pontosan kicsoda, azt nem könnyű megmondani. A „Menyhért királyról" szóló történetek mintha választ adnának a kérdésre. Melchior Bannser-Banckwr stb. furcsa neve alatt rejtőznék ez az eltűnt keresztes vezér Î A sokszoros előfordulás megtévesztő, valójában egyetlen hír variációit tartjuk kezünkben. Az eredeti a „Wunderzaichen" első folytatása, ezt kivonatolja a kézírásos első kiegészítés, s ugyanez Lando jelentésének német forrása is. Panormitanus pedig csak ezek további átkompilálását adja.29 A közös ős a ceglédi kiáltvány bevezető mondatába ágyazva közli „Bannser" nevét, az egészet összekapcsolva a királyválasztás fikciójával. Ezen az anyagon Lando annyit változtat, hogy hozzáteszi Székely György általa már korábban ismert nevét. Azt, hogy ez utóbbi „Menyhért király" hadvezére lett volna, alighanem maga sütötte ki. Panormitanus pedig Lando ötletét felhasználva félretéteti az egyik parasztvezérrel a másikat, s így „ésszerűen" megmagyarázhatja, miért szerepel a felkelés végén „Mouder'' holyett Székely György. Tehát a római hír a két egymást váltó parasztvezetőről kevés hitelű. Mégis, Melchior az egyetlen M-mel kezdődő keresztnevű figurája a keresztes hadnak. Elképzelhetőnek kell tartanom, hogy nem parasztvezér, hanem valami cseh, vagy német zsoldos tiszt lehetett, akit a szerveződő táborok élére állítottak.30 27 Künisch beszámolója: Okmánytár, 1514. VIII. 25-i irat (vö. Márki S. : i. m. 269. ós 290/39. j.); Sternberg levele: Okmánytár, VII. 4-i irat (Tfeboni áll. levéltár, Schwarzenberg es. N. 3613, ÓL Filmtár). Ugyanerre utal Cuspinianus naplója, melyben csak júliusban tűnik föl Székely György neve: „Maius: Isto mense surrexit quedam incondita multitudo rusticorum cruce signat.i in Hungaria et fecerunt inauditam crudelitatem. Julius: Hoc. die (sic !) captus est Zeckel Georgius capitaneus cruciatorum in Hungaria et occisus." MIÖG 30/1909, 311. 28 1514. V. 15-e előtt kelt ferences irat (Okmánytár): „. . . cum M tali dicte expedicionis rectore et duce . . .". Szűcs Jenő, aki e nevezetes iratot tartalmazó forrást fölfedezte, az annak alapján írt tanulmányban elsiklott e mondat jelentősége felett (i. m. 22). Figyelmemet arra az Okmánytár szerkesztői hívták föl, akiknek ezért, s a tanulmány készítésében nyújtott segítségükért ezúttal mondok köszönetet. 29 A problémába többek között már Márki S. is beleütközött (i. m. 80 és 189, ill. 181/31. és 187/42. j.). Vö. még Barta G. —Fekete Nagy A. : i. m. 277. ekk. és Szűcs J. : i. m. 15. 30 Zuane külön kiemelte Székely György magyar mivoltát, Id. a 16. jegyzetet. A „Bannser" név lehet a Banner (hadizászló) szónak valami származéka is, talán „Bannersherr", vagy valami efféle.
