Századok – 1975

Közlemények - Barta Gábor: Georgius Zekeltől Dózsa Györgyig 63/I

GEORGIUS ZEKELTÖL DÓZSA GYÖRGYIG 67 népének választott királya, a magyar király barátja és a főpapok, bárók és nemesek ellensége; ós ez a nevezett( ?) választott királynak alatta van egy Székely György neve­zetű, eddig a keresztesek megszámlálhatatlan sokaságának főkapitánya . . ."2 0 A parasztháború történetéről Rómában már 1614. augusztus . 31-én kerek kis összefoglalót gyártó Janus Vitalis Panormitanus a következőképpen írt: ,,. . . a parasz­tok két részre osztott óriási tömege az egyik részének Melchior Moudert — így hívták — parancsolta vezetőül, aki ezeket mondotta: Melchior, Isten kegyelméből a keresztesek áldott népének királya, Lászlónak, Magyarország és Csehország királyának barátja és alattvalója, a hegyi Szent Mártoni kardinális szentatya kiválasztottja, és a Pannoniá­ban uralkodó főpapoknak, báróknak és másoknak ellensége; a másik résznek pedig Székely Györgyöt — mert itt ha valaki Székelyföldről való, Székelynek nevezik — jelöl­ték ki vezérül, aki azokat a címeket a másiktól magának elvette . . ,"21 Az okleveles anyagból annyi minden kétséget kizáróan kiderül, hogy Székely Györgyöt, mint a felkelt parasztok vezérét a nagylaki események híre teszi ismertté. Ennek bizonyítására elegendőnek érzem rámutatni, hogy neve először olyan iratokon szerepel, amelyek a marosmenti fordulatra való első királyi ellenintézkedésekkel vannak összefüggésben,2 2 illetve a nagylaki csatáról ránk maradt első hiteles híradást tartalmaz­zák. Valószínűleg hasonló értelemben hivatkozik a Maros folyóra a négy megye segély­kérő levele is. Betinus és Zuane tudósítása pedig kifejezetten összekapcsolja György megválasztását a csanádi püspök halálával, s lényegében hasonló értelmű a Wimderzai­chen első folytatása is (az ott olvasható névre lentebb kitérek). Viszont a felkelés éppen a nagylaki drámával veszi kezdetet:2 3 ez a megállapítás tehát csak azt jelenti, hogy a fordulat pillanatától bizonyosan Székely György áll a parasztok élén. Azt a lehetőséget, hogy már korábban is viselt valamilyen fontos funk­ciót, ez még nem zárja ki. Ez esetben viszont magyarázatot kell találnunk arra, hogy a június 3-a előtti, a hadjárattal kapcsolatos írások miért nem tartalmaznak utalást személyére. Igaz, a királynak ápr. 24-én Beriszlóhoz küldött utasítása a reguláris hadakkal foglalkozik, s Bakócz másnapra keltezett toborzási fölhatalmazása (az erdélyi püspök részére) sem olyan jellegű iromány, hogy a keresztesek hadvezetési problémáira okvetlenül ki kellene térnie. Bakócz két egymást követő letiltó rendelkezéséből (május 15. ós 24.) már inkább hiányolhatjuk a keresett hivatkozást, akárcsak a király május 24-i általános kegyelmi parancsából — de még ezek sem tekinthetők perdöntőnek.24 20 Okmánytár (= Velencei áll. levéltár, Dispacci di Roma, 1614, N. 67. OL Film­tár):' ,,. . . et per uia di Allemagna ha hoggi intenso S. Sta essere da quella eommosa plebe eletto un nouo re de infima conditione, che se sotto scriue a questo modo: Jo Melchior Vansar eletto re del popolo benedetto delli Cruciati, amioo del re de Ungaria et inimieo de prelati, baroni et nobeli, et che detto eletto re ha sotto di se uno chiamato Georgio Zekel fin hora capitano generale de una innumerabel multitudine de Cruciati . . ." 21 Sanuto: i. m. 296: ,,. . . ac ingente rusticorum bipartita copia Melchiorem Mon­der (ita enim apellabatur), alteri presidere iubent, qui ita dici voluit: Melchior Dei Gra­tia rex benedicti populi cruciferorum, amicus, et subiectus Ladislai Ungariae, Boemiae etc. regis et eleetus sancti patris cardinalis sancti Martini in Montibus, ac inimicus prae­latorum et omnium Pannonio praesidentium regno, alteri vero Georgium Sieulum, nam ibi etiam ut aiunt quidam ex Siculia Sieuli appellantur, deligunt ducem, qui esodem titulos ab altero sibi assumpsit . . . ' Щ 22 Május végén-június elején a királyi tanács ülésén foglalkoztak a felkeléssel, a királyi küldönc ezután indult útnak, vö. Barta O. — Fekete Nagy A.: i. m. IV./6. fej. 23 A felkelés voltaképpeni kirobbanásának időpontjáról: Barta O. — Fekete Nagy A. : i. m. III./6. fejezet. 24 II. Ulászló utasítása Beriszlóhoz: Dl. 104273; Bakócz felhatalmazása az erdélyi püspöknek: ld. Márki S. : i. m. 77; királyi utasítás a hazatérők kímélésére: Századok, 1972, 1018; Bakócz parancsa a toborzás beszüntetéséről (V. 15.) vö. Márki S.: i. m. 104/ 5*

Next

/
Oldalképek
Tartalom