Századok – 1975
Tanulmányok - Frank Tibor: Magyarország az angol publicisztikában (1865–1870) 574/III–IV
616 FRANK TIBOR téré adták ki."28 3 Erdély szempontjából a döntő kérdésnek azt tartja, hogy a románok politikai fontossága nő-e avagy csökken. Meggyőződése szerint a románok megerősödése az utolsó 20 évben a bécsi kormányzat segítségének köszönhető, amely a magyarok ellensúlyozására használta fel őket. Az orosz hatalom árnyékában különösen fontosnak tartaná, hogy a magyar politikusok modus vivendit találjanak a magyar és a román nemzetiség között.284 Patterson Erdélyt történetileg is, az aktuális helyzetet tekintetbe véve is Magyarország részének tartja.285 Jelentőségét Magyarország szempontjából igen nagynak találja. ,,A magyar állam politikai helyzetének jövője, úgy tűnik, ennek a természetes erődnek birtoklásától függ. Ha Erdély egyszer egy idegen hatalom kezeibe kerülne, akkor, akár Oroszország, akár Románia volna is ez az állam, Magyarország központi síksága, a magyar faj fő letelepedési helye, egyszeriben ki lenne szolgáltatva."28 8 Figyelemre méltó az a megállapítása, amely szerint az erdélyi nemesség a román parasztságtól való félelmében nagyobb jelentőséget tulajdonít a dinasztiával és a birodalom Lajtán túli területeivel meglevő kapcsolatainak, mint a magyarországi birtokososztály.28 7 Ausztria és a hatalmi egyensúly Angol felfogásban — mint részben láttuk — a nemzetiségi viszonyok is elsősorban az európai hatalmi helyzet szempontjából válnak érdekessé. ,,A veszélyek, melyek a birodalmat kívülről fenyegetik, tükrei, megfelelői mintegy annak a veszedelemnek, mely belülről fenyeget."28 8 Az orosz (pánszláv) veszély csak olyan mértékben fenyeget, amennyire a szlávok helyzete a birodalomban rendezetlen. A birodalom egészére nézve mindazonáltal a legnagyobb veszélyt éppen ebben látják az angolok: a pánszláv eszme vonzerejében.28 9 A birodalom nyugati felében tapasztaltakhoz képest még a magyarhorvát megegyezés is vonzó példaként szerepel például a Macmillan's Magazine érvelésében. „Az Ausztria sorsa felett függő sötét felhők közül egy igazság ragyog ki tiszta és állandó fénnyel: annak abszolút szüksége, hogy a Monarchia nyugati felének jövője a szlávokra épüljön. Azáltal, hogy Beust báró a németeket tette az új osztrák épület talpköveivé, előkészítette annak biztos széthullását, és ha kitartanak e hiba mellett, óhatatlanul eljön az idő, amikor Ausztria uralkodójának szembe kell néznie az alternatívával: vagy kicseréli miniszterét, vagy elveszíti birodalmát."290 . 283 Uo.: 11/314. 284 Uo.: II/315-6, 334-5. 285 Uo.: 1/15, 11/210, 212. 288 Uo.: 11/334. 287 Uo.: II/216. — Az erdélyi román—magyar együttélés problémáihoz Id. I. Tóth Zoltán: Az erdélyi és magyarországi románok abszolutizmus korabeli történetéhez; Az erdélyi és magyarországi románok a XIX. század utolsó harmadában; A nemzetiségi kérdés a dualizmus első évtizedeiben (1867—1900). In: I. Tóth Zoltán: Magyarok és románok. Történelmi tanulmányok (Bp. 1966) 373 — 446; Mester Miklós: Az autonóm Erdély és a román nemzetiségi követelések az 1863 — 64. évi nagyszebeni országgyűlésen (Bp. 1936); Ürmössy Lajos: Tizenhét év Erdély történetéből. 1849. júl. 19. — 1866. ápr. 17. (Temesvár. 1894, I —II. köt.). 288 Austria since Sadowa, 113. 289 The Beust Régime..., 423. — The Eastern Question, 454—7. 290 The Beust Régime. . ., 424 — 5.
