Századok – 1975
Tanulmányok - Frank Tibor: Magyarország az angol publicisztikában (1865–1870) 574/III–IV
614 FRANK TIBOR A soknemzetiségű állam A magyarországi nemzetiségek helyzetének problémájára és a nemzetiségi kérdésre általában is felfigyelt a publicisztika. Patterson rámutat, hogy ,,a legfontosabb kérdés, mely az angolok számára fel kell, hogy merüljön, így hangzik: »Mi lesz a vége a kelet-európai nemzetiségek jelenlegi konfúziójának?« Ami Magyarországot illeti, három megoldás kínálkozik: vagy a magyar nemzetiség olvasztja magába a többit, vagy az egész ország német lesz, vagy szláv."270 Patterson az ország lakosságának statisztikai megoszlását kommentálva elismeri, hogy a magyar elem kisebbséget képvisel, de hozzáteszi: magába foglalja a „művelt és gazdag osztályokat", a legjobb földek paraszti birtokosait, és maga mögött érezheti évszázadok történeti hagyományának, az államalapító és államfenntartó szerepkörnek tradicionális biztosítékait. Leszögezi, hogy a magyarországi magyar szupremácia ellen tekintélyes mértékű ellenállás mutatható ki, de véleménye szerint a Lajtán túli területet a szétesés veszélye jobban fenyegeti, mint a Lajtán innenit, a magyar királyságot.271 Vámbéry a könyvről írott kritikájában határozottan rá is mutat, hogy Patterson „alábecsüli a bécsi politikusok által a szlovákokban, illírekben és románokban keltett magyar-ellenes érzések erejét. ... A szlovákok Csehországhoz és Oroszországhoz húznak, a románok pedig a dunai fejedelemségekhez; az illír a török birodalom 6 millió dél-szláv jávai való egyesülésről álmodik."272 A magyar szupremácia veszélyeire többen is utalnak a kiegyezés után. A London Quarterly Review a keleti kérdésről írott cikkében külön részben hívja fel a figyelmet erre a problémára, és rámutat, hogy a magyar uralom biztosítása a magyar királyság területén szükségszerű, de veszélyeket rejtő lépés Ausztria részéről, amit csak akkor lehet káros következmények nélkül végrehajtani, ha Ausztria lemond az „oszd meg és uralkodj" elvéről, és minden nemzetiségnek a lehető legtöbb szabadságot és önkormányzati jogot biztosítja.273 A magyarok kisebbségi helyzetére utal Tayler is, 274 a North British Review szerint pedig a pillanatnyi helyzet azért tartható, mert a magyarországi nemzetiségek gyengék ahhoz az energikussághoz és vakmerőséghez képest, amivel a magyarok kiváltságaikat érvényesítik.275 Oswald a magyarok jellemzésénél éppúgy hangsúlyozza a saját szabadságukhoz való ragaszkodást, mint a mások fölötti uralkodási vágyat.276 A legrészletesebben azonban a Westminster Review foglalkozik a kérdéssel „Dualism in Austria" című tanulmányában. Emlékeztet Kossuthnak a szerbek kérdésére adott válaszára, és az „egy politikai nemzet" fogalmát ostorozva idézi Palacky véleményét Kossuthról: „a legrosszabb renegátok egyike".277 A magyar liberalizmus kétarcúságát bírálva ugyanarra a következtetésre jut, mint Oswald. 278 2'° A. J. Patterson: i. m. 11/71. 271 Uo.: 1/9-10, 6 — 6. 272 A. Vámbéry: i. m. 273 The Eastern Question, 457 — 8. 274 J. J. Tayler: i. m. 2. 275 (A. Buddeus:J The Oisleithan 493. 276 E. Oswald: i. m. 20. 277 Dualism in Austria, 431 — 5. — Palacky itt Kossuth állítólagos szlovák származásának legendájára célzott. Meg kell itt ugyanakkor jegyeznünk, hogy Kossuth és Palacky kiegyezés-kritikájában sok egyező mozzanat található. 278 Uo.: 437-8.
