Századok – 1975
Tanulmányok - Frank Tibor: Magyarország az angol publicisztikában (1865–1870) 574/III–IV
MAGYARORSZÁG AZ ANGOL PUBLICISZTIKÁBAN 595 hogy egy ember »felekezete« nem annyira saját magát érinti, mint inkább viszonyát az államhoz és a rendőrséghez."14 7 ,,. . . A felekezet, melyhez egy ember magát tartozónak vallja, adat lesz a »Legitimations-Karte«-ján, éppúgy, mint rangja, foglalkozása, vagy kora."14 8 Megállapítja, hogy a katolikusok és protestánsok között jó viszony alakult ki, amit a „politika iránti mindent felemésztő érdeklődés és a XIX. század toleráns szelleme" következményének tart; de mindezek mellett sincsen megelégedve a vallási türelem kérdésében elért eredményekkel.149 Több megfigyelő érinti a zsidó-kérdést. Mrs. Byrne több helyen is utal a zsidóság helyzetére, és térhódításukról nem minden ellenérzés nélkül szól.150 Több-kevesebb antiszemitizmus jellemzi Bonért, sőt Pattersont is,15 1 bár ez utóbbi elsősorban a zsidó plutokráciát bírálja. A Westminster Review szerzője az egész birodalom gazdasági, kulturális és ideológiai zülléséért a zsidókat teszi felelőssé, igen felületesen homogén társadalmi alakulatnak tekintve a Monarchiában élő egész zsidó népességet.152 Érdeklődés nyilvánul meg a cigányok iránt is, feltehetően azért, mert ez a probléma Angliában is létezett. Különösen Mrs. Byrne és Wyatt153 tér ki részletesen a cigányok jellemzésére, nem annyira társadalmi szempontból közelítve meg a kérdést, mint inkább kuriózumot keresve. Egy publicista viszont a cigányságot a magyar társadalom jellegzetes elemeként értékeli.15 4 Tanulságosak a nyelvi problémákra utaló megjegyzések is. Mrs. Byrne egy alkalommal megállapítja, hogy a nemzeti érzés olyan erőteljes Magyarországon, hogy még a legműveltebb asszonyok között is ritkán lehet németül tudót találni. Aki nyelvet tanul, franciával vagy angollal foglalkozik, „de olyan nagy az ellenszenv minden német dolog iránt, hogy a nyelvet csak szükségből tanulják és beszélik, következésképp az asszonyok, akiknek kevés dolguk akad az üzleti életben, ritkán szólnak e nyelven."155 A Magyarországról kialakuló általános kép meglehetősen sok forrásból táplálkozik, s számos megfigyelés rendkívül pontatlan, naiv, vagy csupán futó benyomásra épül. A sok mozaik nem áll össze egységes történeti tablóvá. Űgy tűnik azonban, hogy még így, töredékes és esetleges formájában is jellemző a kép, amely a kor Magyarországának gazdasági-társadalmi viszonyairól kialakul. 2. A politika Történelem és nemzeti jelleg Magyarország politikai helyzetének megítélése a brit közgondolkodásban szervesen egybeépül az ország történelmének értékelésével. A magyarság történeti szerepéről kevés önálló ítélet hangzik el, egyedül a Fortnightly Review nevét rejtő szerzője emlékeztet a magyarság „védőbástya" szerepére 147 Uo.: 11/122. 148 Uo.: II/128. 149 Uo.: H/107, 110. 150 (J. G. Byrne:) i. m. 18-19, 75-6. 151 Ch. Boner: i. m. 617 — 8. — A. J. Patterson: i. m. 30, 305. 152 Dualism in Austria, 440—1. 153 (J. G. Byrne:) i. m. 82-91. — W. J. Wyatt: Hungarian Celebrities, 293 — 6. 154 Among the Magyars (Chamber's Edinburgh Journal, Vol. 47, 1870. márc. 12., 174 — 5). 155 (J. G. Byrne:) i. m. 81.
