Századok – 1975
Tanulmányok - Frank Tibor: Magyarország az angol publicisztikában (1865–1870) 574/III–IV
MAGYARORSZÁG AZ ANGOL PUBLICISZTIKÁBAN 589 lehetett abban, hogy atyja — és az ő révén az egész család — 1871-ben osztrák bárói címet kapott. A fentiek mellett még néhány más könyv is figyelmet érdemel. Ezek között elsőként említjük Mrs. J. C. Byrne-nek, a Pulszky Ferenccel szoros, családias kapcsolatban álló Horner család tagjának terjedelmes útikönyvét,92 mely Patterson „The Magyars" című munkájával egyazon évben jelent meg, jóllehet egyetlen más vonatkozásban sem lehet a két munkát összehasonlítani. Mrs. Byrne munkája alacsony színvonalú baedeker, amely megmarad a látottak meglehetősen együgyű leírásánál, természeti képek, színes öltözetek, fogadások és találkozások felelevenítésénél. Mindamellett tanulságos könyv az övé, hiszen személyében valódi átlag-londoni,93 a „társaság" reprezentánsa mond véleményt a látottakról, s a könyv nyilvánvalóan számíthatott az angol középrétegek széles köreinek érdeklődésére. A szerző sajátos vonásai közé tartozik erős katolicizmusa,94 amely mintegy eleve meghatározza magyarországi útiélményeit, sőt benyomásait. Wiseman-nek, a néhai westminsteri érseknek latinnyelvű ajánlólevelével sorra látogatja Pannonhalmát, Esztergomot, Tihanyt,95 s a szíves fogadtatások nyomán hamarosan kialakul benne a katohkus Magyarországról a nagyon kedvező benyomás.96 Ide tartozik befejezésül a már említett W. J. Wyatt valamivel később, 1871-ben megjelent könyve, a „Hungarian Celebrities".97 Az egykor osztrák zsoldban álló tiszt a háború után hosszan utazgatott Magyarországon, sőt, valószínűleg letelepedésre is gondolt.98 Munkája eltér az eddig ismert műfajoktól: körképet ad a magyar történelem nagyjairól és a kortársi politika vezetőiről, rövid esszék sorában mutatva be a „magyar celebritásokat" az angol közönségnek.9 9 Munkájának figyelemre méltó sajátossága, hogy míg ezek sorában külön fejezetet szán Ferenc József és Erzsébet királyné méltatására, „megfeledkezik" az angol közönséget korábban oly igen érdeklő Kossuth Lajos alakjáról. II. A „MAGYARORSZÁG-KÉP" ÖSSZETEVŐI 1. A gazdasági viszonyok és a társadalom 1865 a változás éve — ezt a tényt egybehangzóan ismerik fel mindazok, akik a politikai élet alakulását figyelemmel kísérik.10 0 Ám a helyzet egyelőre 92 (Julia Clara Byrne:) Pictures of Hungarian Life. By the Author of „Flemish Interiors" (London. 1869). 93 (J. C. Byrne:) i. m. 281. 94 Mrs. Byrne levele az Athenaeumban, 1869. dec. 11. „I am a Catholic, though a just and liberal one..." 95 (J. C. Byrne:) Pictures... V, X, 46, 66, 110, 114, 117, 121 — 2, 263. 96 Még egy nagyon hasonló munka jelenik meg ebben az évben: Lizzie Selina Eden ausztriai útikönyve (Lizzie Selina Eden: My Holiday in Austria. London. 1869. VIII, 300). Ez még Mrs. Byrne munkájától is messze elmarad; magyar vonatkozása mindössze néhány bekezdésnyi. 97 Walter James Wyatt: Hungarian Celebrities (London, 1871, X, 296). 98 Uo. 131, 136, 143, ill. W. J. Wyatt: A Political and Military History... 2. kiadás, 366 — 8. 99 A fontosabb személyiségek: Árpád, I. István, Hunyadi János, II. Rákóczi Ferenc, Thököly Imre, Szilágyi Erzsébet, Zrínyi Ilona, Mária Terézia, Ferenc József és Erzsébet királyné, illetve Deák, Eötvös, Mikó, Festetics, Lónyay, Andrássy és Horváth. 100 Ch. Boner: i. m. VI—VII, 2. — Recent Austrian Policy, 69. — Austrian Politics, 473-4. 7*
