Századok – 1975
Tanulmányok - Szabad György: Kossuth az Amerikai Egyesült Államok politikai berendezkedéséről 551/III–IV
570 SZABAD GYÖRGY Államokban ,,a munka tiszteletben áll, s nem gát, hanem lépcső a legmagasabb méltóságokra" az elnökséget is odaértve, amit Lincoln favágó és Andrew Johnson elnök szabómesteri múltjával példázott. Nem hiányzott megnyilatkozásaiban az olyan optimistán általánosító ítélet sem, hogy az Egyesült Államokban a választott közhivatalnok, bármilyen posztra jutott is, nem ura hanem szolgája kíván lenni a köznépnek. Nem kevéssé e mozzanatokra is vezette vissza azt a korántsem csupán taktikából hangoztatott meggyőződését, hogy az Egyesült Államokban a nép és a kormányzat viszonyában a harmónia a domináns.106 Fenntartásai voltak azonban azzal kapcsolatban, hogy értesülései szerint az USA-ban mindinkább elharapódzó szokássá vált egyes közhivatalok betöltését az elnök személyes ambíciói, választási érdekei szolgálatába állítani. Kossuth, aki az Egyesült Államok politikai berendezkedését a polgári fejlődés érdekeivel összhangban állónak találta ugyan, de amerikai körútján is ismételten elítélte „annak a dollárnak az imádóit, amelyhez Önök »a mindenható« minősítő jelzőt társítják",10 7 későbbi magánlevelezésében bizony súlyos hibaként rótta fel, hogy a „zsíros" hivatalok „rendesen a presidentialis választások jó corteseinek adatnak jutalomul", arról nem is szólva, hogy az elnökváltozás ugyanakkor általában kedvezőtlenül hat vissza az előző elnök mégoly kitűnő munkatársainak a pozícióira is.10 8 Közvetve az amerikai elnökválasztási rendszer bizonyos korrekciójának az igénye mutatkozott meg Kossuth alkotmányjavaslatának különböző változataiban. 1851-ben a majdani alkotmány szövegezői számára alternatív javaslatot tett: a végrehajtóhatalom élére vagy a parlament által választandó triumvirátust, ill. szélesebb testületet állítsanak, vagy az általános szavazatjoggal felruházott nép által választandó személyt. A részletekbe azonban nem bocsátkozott.109 Az alkotmányterv 1859-ben publikált (és azt követően még továbbformált) változatában nemcsak az angliaihoz hasonló alkotmányos parlamentáris monarchikus államforma lehetőségéről is beszélt, ha Magyarország nemzetközi helyzetére való tekintettel (azaz egy új intervenció elhárítása érdekében) azt ítélné kívánatosnak „a nemzet", hanem a reménye és kívánsága szerint formálandó köztársaság elnökének választására olyan javaslatot tett, ami az alkotmányterv minden változata által ismételten felemlegetett amerikai példát némileg korrigálta. Az elnököt továbbra is általános választójog alapján közvetlenül ajánlotta választatni, azzal azonban, hogy ha a jelöltek egyike sem kapna abszolút többséget, úgy maga a parlament válassza meg a két legtöbb szavazatot elnyert jelölt közül az államfőt.11 0 Nyilvánvaló, hogy Kossuth a „kisebbségi elnökök"11 1 akkoriban oly gyakori közvetlen ha-1M Beszéd Indianapolis-ban 1852. febr. 27-én. OL. R. 90. I. 1694; Newman: i. m. 224-228; KLI. IX. 16-17; Jánossy: i. m. I. 326-327. 107 Beszéd Jersey City-ben, 1852. ápr. 20-án, OL. R. 90. I. 1782; jelentós stiláris módosítással közli Newman: i. m. 274. Vö. Beszéd Buffalo-ban 1852. máj. 26-án. OL. R. 90. I. 1834; Kossuth (London, 1856. dee. 30.) — Ludvigh Jánosnak, OSzKk. 108 Kossuth (Turin, 1869. jan. 25.) — Ludvigh Jánosnak. OSzKk.; vö. KLI. VII. 403. 109 OSzKk. Pulszky-Ijagyaték. An. Lit. VIII/2797; Kastner: i. m. 127. 110 Irányi, D. —Ghassin, Ch. L. : Histoire politique de la révolution de Hongrie 1847 — 1849. Paris. 1859-1860. I. 383 -384. 111 „Kisebbségi elnök" lett 1844-ben Polk, 1848-ban Taylor, 1856-ban Buchanan, tehát az alkotmány javaslat tárgyalt változatának a keletkezését közvetlenül megelőzően választott négy elnökből három.
